Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Taba István: Mohács ipara és kereskedelme 1786-ban

3 Danyi Dezső—Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás. Budapest, i960. 10—11. p. Alább röviden Népszámlálás címen idézzük. \ Uo. 11.* p. 5 Sonnenfels elmélete. Ismerteti Szekiű Gyula: Magyar Történet I. kiadás VI. k. 264. 266. 1. 0 A Leírás I. kötetének az elején 5—10. és 17—19. p. ' Széchényi Ferenc idézett rendelete a Baranya megyei Levéltárban. 8 Országos Levéltár Lad. KKK Fasc. 4 N° 11. 3 Uo. N° 12. 10 I. m. 5. p. 11 A származás és tanulás fogalmát nem lehet elválasztani, mert az ezekre irányuló kérdés nem szabatos. Ha magyarról van szó, akkor a kérdés: „Ubi didicit opificium, artem suam?" Ha idegen: ,,Unde venit?" 12 Fölkér i. m. 125. p. 13 Horváth i. m. 16. p. M Eszék leírása az OSZK kézirattárában Fol. Lat. 1083 szám alatt található. A továbbiakban többnyire csak Felső-Eszék adatait használjuk összehasonlításra. Ij A céhes kézművesmesterek legények és inasok számáról országos adatokat az 1777ben készült összeírásból tudunk. Ennek eredményei mentek át a köztudatba; ennek számait közli Skerlecz Miklós (Descriptio physico-politicae situationis Regni Hungáriáé, Pozsony, 1802. Ford. Berényi Pál, Budapest, 1914. 96. 1.), Berzeviczy Gergely (Ungarns Industrie und Handwerk. Weimar 1802. 17. p, és Schwartner Márton (Statistik des Königreichs Ungarn. Zweite... Ausg. Ofen 1811, 201. p.) u

l I. m. 177. p. 17 Felső-Eszéken egyébként sem kőműves-, sem bognármester nincs. A belső-eszéki Schmidt János kőműves azonban 25 (I), Vagner János bognármester pedig 20 (!) legénnyel dolgoztat. 1S I. m. 201. p. 111 I. m. 88. és 144. p. 20 A beszerzési forrásokra és árakra a 6—7. az értékesítés helyére a 8—9. kérdés vonatkozik. 21 Az utak irányáról, hosszáról, anyagáról (kő, rőzse, homok), valamint az utak és hidak állapotáról Rácz József esküdt készített kimutatást 1785. október 8-án. Jelentése megtalálható a Leírás I. kötetének 11—12. lapján. 22 De Commercio 23—26. kérdés. 23 Horváth i. m. 27. p. 2

'' I. m. 15. p. A többi, általa közölt név nem azonos a Leírás neveivel. 2j A cikkek magyar nevei után zárójelben az eredeti latin nevet is feltüntetjük, mert némely esetben a lefordítás elég nehéz volt. A fordításhoz Bartal, Finály, Páriz Pápai és Georges szótárait, valamint a Lexicon totius latinitatis-t használtuk. Ennek ellenére pl. a ,,

carton" szó magyar jelentését nem sikerült tisztázni. Carton a Bartal szerint papírköteg, de nemcsak ez, mert Ivánovics Pál és Joszipovics Miklós a saját ,,carton"-ját ölenként 50—60 dénárért veszi a környéken (Pécs, Eszék), Popovics Demeter és Veszelinovics János pedig a magáét a bécsi császári ,,Fabrica"-ból szerzi be, rőfjét 8, 10, 12, 14, 16 forintért. Nyilvánvaló tehát, hogy kétféle, értékben — és így minőségben is —• egymástól messze eltérő cikkről van szó. Textil-karton sem lehet, mert a legdrágább textíliák ára is alig tized része Popovics és Veszelinovics bécsi kartonjáénak. Továbbá sehol nincs a cothurnarius szónak bocskorkészítő jelentése. Erre Horváth Kázmér tanulmánya alapján következtettünk (i. m. 16. p.). Erősen kétséges a siligo-nak vagy a búzaliszt jelentése (minden szótárban ezt jelenti), vagy az ára. Hacsak azért nem ilyen drága, mert a siligo „genus tritici levissimi et candidissimi, ex quo laudatissimus panis conficitur" (Lexicon totius latinitatis), amit Popovics valahonnan messziről hoz. Vagy pedig az ára — 15 dénár/font — elírás. 26 A régi hosszmértékek és pénzek átszámítására Eieky Alfonz: Mérték-, súly- és pénzisme. c. Székesfehérváron 1881-ben megjelent munkáját használtuk ott, ahol erre múlhatatlanul szükséq volt. Ritkán, mert célunk nem piac-tanulmány írása, hanem az ipar és a kereskedelem állapotának ismertetése egy megadott forrás alapján. Az öl hossza ma is ismert: 1,896 m (Ismeretes az ulna regalis is: 2,959 m), de a szövegben mindig jelző nélkül fordul elő. Rőf igen sokféle: Leggyakoribb a bécsi: 0,777 m; a kis rőf: 0,688 m, és a vászon mérésére használt 0,621 méeres rőf volt. A régi mázsa egyenlő 100 fonttal, ami 56 kg-nak felel meg; a vámmázsa mai mértékben 50 kg. Egy forint egyenlő 100 dénárral, illetve 60 krajcárral (i. m. 152—167. I.). 2/ A 30. kérdés: An in venditione rerum prohibitarum deprehensus, et auoties? 2;í Az átlagos élősúlyról és súlyveszteségről dr. Sasvári Zoltán kandidátus barátom volt szíves tájékoztatni.