Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

tali szerveinek működésére fényt deríthetünk. Évek telnek el, amíg egy összeírás letisztázása és hitelesítése megtörténik.

9 Szigetvárnak 1566-ban történő eleste után az egykorú török források szerint ismét területi változások léptek előtérbe. A rendelkezésünkre álló összeírások közül erre a területre vonatkozik ,,A szekcsői liva hitetlenjeinek 978. évi (1570. június 5.1571. május 25.) defteré", ebben a fejadó defterben a szekcsői, mohácsi és baranyavári náhiék szerepelnek, de van egy évvel később készült másolata is. Szintén erre a területre vonatkozik ,,A siklósi vilajet hitetlenjeinek 979. évi (1571. május 26,— 1572. május 13.) dzsizje defteré", amely a siklósi, sellyei, vaskaszentmártoni és a nagyharsányi náhiék adófizetőinek neveit tartalmazza. De Szigetvár török megszervezése is megjelenik, egyelőre még a pécsi szandzsákkal együtt: ,,A szigetvári (és pécsi) vilajet 979. évi. (1571. május 26.—1572. május 13.) dzsizje defteré az új defter szerint", amelyben a görösgáli náhie, a szigetvári szandzsákban, a szentlőlinci náhie, a pécsi szandzsákban és a másik szentlőrinci náhie a szigetvári szandzsákban, a kaposvári náhie a szigetvári szandzsákban szerepel, itt a szigetvári és pécsi szandzsákok közötti területmegosztást kísérhetjük nyomon. Az 1580. évi szekcsői szandzsák tizedösszeírásában Mohács ismét csupán nahie székhelyként szerepel. Az 1582. évben a Baranyában már véglegesen kialakult török közigazgatási beosztást ismerhetjük meg. A defter címe után írt sorokból megtudjuk, hogy a budai vilajet romos várainak újjáépítésére beszedett rendkívüli adó, pécsi szandzsákbeli elszámolását tartalmazza. A 990. évben (1582. január 26.—1583. január 25.) a pécsi szandzsák a pécsi, a szentlőrinci, pécsváradi, szászvári, és szentmártoni náhiékból állt. A felsorolt forrásokból, tehát megtudjuk, hogy Baranyában 1580/82 körül alakult ki a pécsi szandzsák öt nahiével, ezek Pécs, Szentlőrinc, Szentmárton, Szászvár, és Pécsvárad voltak. Szintén az 1579. évi szigetvári tizedadó összeírásából ismerjük meg a szigetvári szandzsák kiterjedését, melyet a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, siklósi, görösgáli, babócsai, berzencei, segesdi és kanizsai náhiékból szerveztek meg.

10 Mohács városa, tehát az 1542 körül kialakított szinte az egész hódolt Dél-Dunántúlra kiterjedő mohácsi szandzsák székhelye 1566 körül, valószínűleg Szigetvár eleste után, amikor katonai jelentőségét már elvesztette, csupán az újonnan szervezett szekcsői szandzsák egyik nahié központjává zsugorodott össze. A szekcsői szandzsák 1570. évi fejadó, valamint az 1580. évi és 1591. évi tized összeírásaiban Mohács változatlanul náhié központként került feljegyzésre. A török hódítók Mohácson, a várban állomásoztattak állandó helyőrséget, amelynek a létszáma változó volt. 1568-ban a mohácsi várban, amelyet leggyakrabban párkányként emlegetnek, 30 janicsár, 2 tüzér (topcsi), 64 azab, vagyis gyalogos és 35 martalóc volt. Ez a helyőrség, később inkább csökkent és a 131 főből 1628. évben már csak 30 fő, 26 martalóc és 4 tüzér maradt. A mohácsi párkány 1545 óta szerepel török említésekben 1560-ban a török a szekszárdi, szekcsői és szegedi szandzsákok parasztságát rendeli ki a mohácsi párkány megerősítésére, nyilvánvaló, hogy a párkány gerendaváza közé döngölt földanyagát kellett kicserélni. A mohácsi párkányról még 1601-ből török feljegyzések szólnak, hogy 7350 akcse értékben lovakat és öszvéreket vásároltak, valamint a párkányban lévő dzsámi mohamedán papjai illetményének egy évi 16 600 akcse összegének elszámolását készítették el. Evlia Cselebi török világutazó 1663-ban írja a mohácsi párkányról: ,,. . . az igen erős Mohács vára . . . először Lajos király építette s 949-ben (1541) midőn Szülejmán elfoglalta újra felépítette . . . Mihacs vára, a Duna partján . . . egyszeres tömés falú, négy sarkán négy bástyán ágyúkkal, 50 deszkatetejű háza van.