Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében

Tulajdonos 4. ábra. Tulajdonosok és földterületeik alakulásának összehasonlítása 1828—1846 között dézsma adás, melly miatt úrbéri szabályok szerint kövér földeink minden harmadik évben haszon nélkül hevernek ..." — olvashatjuk az örökváltságot kérő levélben. Két dolgot meg kell jegyeznünk evvel kapcsolatban: 1. az ugart mint legelőt a mohácsiak nagyon is felhasználták, ahhoz ragaszkodtak; 2. ellentmondás tapasztalható a kövér, jó termőföld és a tervezetben kimutatott terméshozam között. Holdanként ugyanis 5 kereszttel számolnak, s minden keresztben 1 pozsonyi mérő szemet feltételeznek. Ez igen alacsony termésátlag. 1 pm búza megközelítőleg 45 kg (ennek inkább alatta marad), s akkor ez nem több 2 q 25 kg-os magyar holdankénti (3 q/kh, ill. 5,2 q/ha) átlagnál. Ha e termésből leszámítjuk a holdankénti 2 pm vetőmagot, a dézsmát (a termés ötödét), a jobbágy holdankénti tiszta termése 2 pm, még 1 q sem maradt! Jelen esetben az 1828-as összeírás adatai állnak közelebb a valósághoz, bár ez annál magasabb kell legyen. Ez a többéves átlag alapján 12 pm, ami 5,4 q magyar holdankénti (7,2 q/kh, 12,5 q/ha) termést jelent, s ez igen jó termésátlagnak számít ez idő szerint. Az 1826. és 1827. évi uradalmi mérleg arról tanúskodik, hogy a mohácsiak nem tisztabúzát, hanem kétszerest (búza és rozs keverékét) termeltek, aminek kedvezőbb a keresztenkénti maghozama, bár súlya alatta marad a búzáénak. (A köznapi életben viszont nem súly,- hanem űrmértéket használtak.) A püspöki uradalomban e fenti két évben a mohácsiaktól dézsmaként beszedett: 1986 kereszt 2 kéve búza adott 1662 3

/a pm szemet, 1940 kereszt 9 kéve búza adott 1460 i

//

f pm szemet, és