Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében

godtak bele elmarasztalásukba sem az 1821. évi, sem a fellebbezésüket követő 1826-os úriszéki ítéletbe. Perüket felújították, mígnem 1827-ben a megyei törvényszék salamoni döntéssel a vitatott területet közös legelőnek minősítette, melynél fogva az ,,abbul eddig is vett, és még ezután veendő jövedelemnek haszon fele a multtul kamatot is ide értvén" a várost illette. A vita hevességére jellemzésül álljanak itt a város ügyvédjének szavai: ,,. . . a Földes Uradalom sem a Királyi Kegyes Intézetekre, sem önnön barátságos ajánlásaira éppen nem ügyelvén, azok tilalmának, és maga szavainak ellenére több foglalásokat tenni kívánván, azok által önnön hasznát gyarapéttani, a szegény adózókat kétségtelen igazaiban naprul napra jobban öszve szorítani, és a rajtok fekvő terheknek elviselésére annál inkább tehetetlenekké tenni iparkodik . . ."

8 i. Szántóföldek A mohácsiak kezén lévő szántóföld mennyiségét csak megközelítő pontossággal ismerjük, aminek csak részben oka, hogy a Duna állandó földszaggatása, a legelők feltörése, ill. szántó legelővé tétele, a szőlőtelepítés és tőkék kivágása folytonosan módosított a terület nagyságán. Ennél sokkal számottevőbb, hogy a város nem akarta pontosan kimutatni, legalábbis kifelé nem. A különböző összeírásokból hármat emelünk ki: 1. Az 1828-ban végzett országos összeírás, a Regnicoláris Conscriptio 7073 V3 pozsonyi mérő területtel számolt mint adó alappal, ami a szokásos mérőnkénti V2 magyar holddal 3537 holdat jelent. E mennyiség azonban nem jelenti a szántóföldek teljes mennyiségét, hanem a háromnyomásos művelési rendszer következtében annak csak kétharmadát, a ténylegesen megszántott, bevetett, tehát termő területet. Az összeírás figyelmen kívül hagyta az ugart, mivel arról sem kilenced, sem tized nem szedhető. A fenti, művelt területhez az ugart is hozzáadva 10 610 mérőnyi, azaz 5305 magyar hold szántófölddel számolhatunk.

9 2. 1846-ban Szcitovszky pécsi püspökhöz benyújtott örökváltság tervezetükben a mohácsiak 5700 holdat említettek.

10 3. Ugyancsak 1846-ban a városi aljegyző által összeírt szántók területe 6064 7

/s hold.

11 Az eltérések, mint láthatjuk, jelentősek. A Regnicoláris Conscriptióban közölt adatot bármennyire is adó alapul szolgált, nem fogadhatjuk el ténylegesnek, ismerve az adó csökkentésére irányuló eltitkolásokat. A váltságtervezet is alatta kell, hogy legyen a tényleges területnek, hisz minél többet közölnek, annál többet kellene váltságul fizetniük. A tetemesen csökkentett földterület közlése viszont szavahihetőségük értékét csorbítaná, tudván, hogy azért az uradalom is ismeri, ha nem is tökéletes pontossággal a művelés alatti valóságos területet. Schettel Ferenc aljegyző kimutatása név szerinti, s közli az úgynevezett vetőnkénti megoszlást is, így ezt tarthatjuk valamennyi adatnál pontosabbnak. Az említett 6064 ;

/

8 hold (4548,6 kh, ill. 2620 ha) szántót ugyanis a háromnyomásos művelési módnak megfelelően három ,,vető"-re: felső, középső és alsó mezőre osztották. Legnagyobb területű közülük a felső mező 2051 3

/

8 holddal a város északi részén. A középső mező 2015 holdja ettől délre, a várostól nyugatra terült el. Legkisebb területű az alsó mező 1998 Vg holdjával, délnyugatra.