Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)
MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében
*' ,J Fölkér József i. m. 57. p. 80 Bm.L. Mohács: Fundusok protocolluma 1773—1804. A bejegyzés dátuma: 1774. február 24. 81 Bm.L. Mohács Fundusok protocolluma 1773—1804. A bejegyzés dátuma: 1778. június 24. 82 Bm.L. Mohács Fundusok protocolluma 1773—1804. A bejegyzés dátuma: 1778. jún. 24. 83 Andrásfalvy i. m. 321. p. 84 A kereskedőket osztályokba sorolták. Ekkor Mohácson első osztályú nem volt, másodosztályú 1, harmadosztályú 5 volt. Bm.L. Conscriptio Domestica, házi adóösszeírás 1752. 85 Bm.L. Mohács Conscriptio Individualis 1778. 8G Bm.L. Közgyűlési iratok II. 1777/29. 8í Bm.L. Mohács város jegyzőkönyvei 1791. júl. 7. 375. p. 88 Az üzlet azonban nem jött létre. Bm.L. Mohács város jegyzőkönyvei 1779. nov. 22. 101. p. 89 Erdősi— Lehmann: i. m. 99. p. 90 Bm.L.Conscriptio Domestica 1752, Conscriptio Portionalis 1772. Conscriptio Indivividualis 1772, 1773/74. 1778. 1782/83. Az első magyarországi népszámlálás 1784—1787 K. S. H. Budapest 1960. 10—11. p. A városi számadás könyvek és bírói számadások további adatokat adnak a lakosságra vonatkozólag. Ev adófizetők becsült száma népesség 1774 604 3020—3624 1782 634 3170—3804 1789 801 4005—4806 1794 780 3900—4680 1800 978 4890—5868 1802 902 4510—5412 Bm.L. Mohács város házi és katonai adófizetési könyve 1789, 1794, Mohács bírói számadások 1774, Adófőkönyv 1782, 1800, 1802. A különböző évek értékei nagyjából megegyeznek a conscriptionális adatokkal. Az 1773. évi házi és katonai adófizetési könyvben 36 zsellér van feltüntetve. Ebben azonban nem szerepelnek a volt községi legelőre, „pázsitra" letelepített német zsellérek. 91 Bm.L uo. 92 Bm.L. uo. 93 Horváth Kázmér: Mikor telepedtek meg Mohácson a németek? — adatok Baranya vármegye településéhez — Dunántúl 1929. márc. 31. 19—20. p. 94 A németek Sziléziából és a Rajna mellékéről és Ausztriából jöttek. (Erdősi— Lehmann i. m. 99. p.) Az 1780. ápr. 5-i tanúkihallgatási jegyzőkönyv szerint a püspöki residentiával szemben „mester emberek" települtek. Az 1785. évi összeírás ezek számát 25-re teszi. OSzK. Fol. Lat. 289. ill. Bm.L. Processus LVII. 325. 9j Catalogus venerabilis cleris almae dioceiïisis Quinque Ecclesiensis 1812. 22. p. 93 Az első magyarországi népszámlálás 1784—1787. K. S. H. Budapest, 1960. 10—11. p. A városi jegyzőkönyvben időnként, főleg az úrbéri per kapcsán szerepelnek az uradalmi tiszlviselők nevei is. Ezek főleg délszlávok és németek voltak. 9/ A városban időnként megjelentek a cigányok is. Ez ellen a vármegye is a város is erélyesen fellépett. A városi jegyzőkönyvben 1775. augusztus 11-én került a következő bejegyzés: ...Mohácsról a cigányok „ki verettessenek Szaiko Petin kívül, ki kézi munkáiával feleségivei edgyüt kenyérit keressi, az kinek is háza Tekin v etes Nemes Vármegyének Conscriptiojában sub nro. be vagyon írva, aki eddig is minden adót város cassáiában fizetett: . . ." A. feltétel az volt, hogy más cigányt sem zsellérül, sem lakóul vagy éjszakai szállásul nem fogadhat be. Bm.L. Mohács város jegyzőkönyve 1775. 98 Horváth Kázmér is elvégezte a nemzetiségek összetételének a vizsgálatát, s arra a megállapításra jutott, hogy a város lakosságának 3/5-öd része magyar, míg 2/5-öd része más nemzetiségű. Nyilvánvaló azonban, hogy ez az összeállítás ilyen formán erősen torz s az 1930-ban megjelent műve a kor nacionalista szellemét tükrözi. Igyekezett Mohácsot magyar városnak beállítani. Ugyanilyen szempontoktól vezérelve túlzottan élesen emeli ki a nemzetiségi ellentéteket is, melyeknek azonban az iratokból és jegyzőkönyvekből nehezen lehet nyomára akadni. Horváth Kázmér: Mohács II. József korában, i. m.
