Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében

részt vett a hajók vontatásában. Ugyanakkor támogatta az iparosok és kereskedők letelepedését is. A püspöki uradalom is itt rakatta hajóra mezőgazdasági terményeit, de részt vett a forgalomban a többi uradalom is, kihasználva a város kedvező földrajzi helyzetét. A kincstári Sóház szerepe sem lebecsülendő a város növekvő forgalmában. A város társadalmi életében a legdöntőbb szerep a földművelő és állattenyésztő parasztságnak jutott. Mint már erről szóltunk is, a mezőváros erejét, gazdaságának alapját a hatalmas kiterjedésű szigeti ártér erdő- és legelőterülete képezte. A városban élő módos, vagy kevésbé módos iparos és kereskedő réteg mindenképp függvénye volt ennek a paraszti rétegnek. Az 1784—87. évi összeírás a mezőgazdasággal foglalkozó mezővárosi lakosság létszámát 915-re tette, szemben az iparoskereskedő réteggel, melynek számát 1ó3-ban állapította meg. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy az iparral foglalkozók nagy része nem szakadt el teljesen a mezőgazdaságtól sem, amennyiben jobbágytelekkel rendelkeztek és jelentős számú állatot tartottak, főleg a szigeten. Más a helyzet az iparosok másik rétegével, kik ebben az időben zsellérek voltak. Ezek gazdasági helyzetükben egyáltalán nem voltak visszamaradottabbak, sőt mivel nem rendelkeztek földekkel, kizárólag az iparból éltek. Több olyan iparos zsellér is volt, kiknek segédjük és inasuk is volt. (Pl. 1778-ban Kablár Mato bocskoros zsellérnek 1 szolgalegénye, Borsi János tabakos zsellérnek 1 szolgalegénye és 1 inasa, Kovacsics Palkó bocskoros zsellérnek 1 szolgalegénye volt.)

99 A mezőváros erejét tehát a paraszti és iparos-réteg képezte. Belőlük került ki a város vezetősége; a tizedesek, hatvanosok, belső tanácstagok és a város bírája egyaránt. Ezekkel állt szemben az állami hivatalnokoknak és a püspöki uradalom tisztviselőinek kis rétege. Annak ellenére, hogy ezek nagyrészt a kiváltságos osztályhoz tartoztak, és minden lehető hivatalt (postaház), igyekeztek betölteni, szerepük és szavuk a város életében minimális volt. Egyrészt ők maguk, mint kiváltságosok nézték le a jobbágyságot és a paraszti életet élő kézműveseket, másrészt maga a város is igyekezett kizárni őket magából, ami ismerve a város anyagi helyzetét és gazdasági erejét, nem volt kis jelentőségű. A városban jómódú kereskedők is éltek, elsősorban délszlávok, kik főleg a Duna mentén tevékenykedtek.

100 A város társadalmi képéhez tartozik még a Külső-Mohácson levő franciskánus kolostor számos szerzetese is. A ferencesek Mohács életében fontos szerepet töltöttek be a török uralom utolsó szakaszában és a XVlll. század elején. Kezdetben ők voltak a város plébánosai is. Az 1784—87. évi összeírás 28 papot említ, akik közül a városi plébános és 1-2 világi papot, református prédikátort és görögkeleti papot leszámítva mintegy 23 szerzetes élhetett a kolostorban. Az összeírás alapján a város társadalmi összetétele a következő volt: .. . j I gyermek pap nemes . p

° paraszt f, egyéb 1—12 13—17 r viselő gar K 1er a

' . . a evig 2391 28 16 5 163 915 380 79 612 193

101 Az összeírásban igen jelentős számmal szerepelnek az egyébbel megjelöltek. Ezek sorába tartozhatott az iskolamester, az orgonista, a püspöki uradalmi hajdúk, inasok, és általában a személyzet. Férfiak közül összesen