Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében

felé. Mindezek élénkítő hatása hamarosan érezhető volt a város életében. A század közepén még a török alóli felszabadulás utáni mérsékelt, többször is a fejlődésben megakadó kis település Mohács. A városban működő iparosok szerény keretek közt dolgoztak és jelentéktelen gazdasági erőt képviseltek. A korsósok kivételével csak a helyi szükségleteket látták el. A korsókat hajókon dél felé szállították, felvevő piaca az Al-Duna vidéke volt. 1752-ben a városban élő iparosok foglalkozási megoszlása a következő; fazekas 21 asztalos 1 ács 1 varga 1 bocskoros 6 lakatos 1 szűcs 5 szabó 1 csizmadia 7 gombkötő 1 szűrszabó 3 mészáros 1 szíjgyártó 1 kovács 3 kötélgyártó 2 • • kerékgyártó 2 összesen: 57

63 Ez a szegényes, sivár kézműipar 1770-es évektől, tehát a Duna részleges szabályozásától, azaz a mohácsi ág intenzívebb hajózásba kapcsolódásától gyors fejlődésnek indult. Növekedett a mezőváros lakossága, az igények is nőttek, a helyi kereskedők is többet vittek távolabbi vidékekre: a piac és a városi forgalom is jelentősen fellendült. Több német származású iparos telepedett le a városban. Mohács főutcája, a Közönséges utca lett a módosabb kereskedők területe. Milyen volt a város ipara, a foglalkozási megoszlás és a nemzetiség szerint 1778ban? Iparág délszláv magyar német összesen korsós 22 20 _ 42 bognár — — 1 1 takács 1 3 — 4 szíjgyártó 2 2 — 4 lakatos 2 — — 2 kalapos 1 — — 1 bocskoros 18 4 — 22 tímár — —. 1 1 szűcs 7 6 — 13 kovács 1 1 — 2 szabó 6 4 1 11 süveges — 1 — 1 csizmadia 11 7 2 /0 sütő — — 1 1 borbély — _ 1 1 molnár — 2 — 2 kötélgyártó — — 3 3 gombkötő 2 1 — 3 suszter — — 2 2 pintér — 1 1 2 asztalos — — 1 1 ta bakos —i 1 — 1 gelencsér — 1 — 1 fazekas — 1 — 1 fésűs — — 1 i egyéb — 1 — 1 Összesen : 73 56 15 144 6

''