Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei

tisztogatást a Vörös Őrség tagjai sorában. Inkább legyen kis létszámú, de feltétlenül meg­bízható és erélyes a Vörös Őrség."' 15 A fegyelem megszilárdítása érdekében 1944. december 21-én a dunaszekcsői volt csendőr őrsparancsnokot nevezték ki a Vörös Őrség parancsnokává. 48 Ez a tény valószínűleg javí­tott a fegyelmen, de szerepet játszott abban is, hogy a Vörös Őrség lassan elveszítette balol­dali, igen haladó szerepét, ami kihatással volt a közbiztonság megszilárdítására is. Még 1945 tavaszán is ez volt a községben az egyik legnagyobb probléma. 1 ' A községi parancsnokságnak fontos tennivalói voltak a gazdasági élet megszilárdítása terén is. A katonai események miatt jelentős elmaradás mutatkozott az őszi mezőgazdasági munkákban. Nemcsak a kisparaszti gazdaságoknál állt ez fent, de még az uradalomnál is. Határozott, kemény utasítással intézkedett a községvezető a munkálatok beindítása érdeké­ben. Utasítja az uradalmi intézőt, hogy az elmaradt munkát azonnal kezdje meg. 48 Hasonló értelmű utasítást kaptak a gazdák is. Az uradalomnak kiadott rendelkezés mögött a községi parancsnokság egyik legradikálisabb intézkedése található. Éppen a gazdasági élet be­indulása érdekében igyekeztek megelőzni az uradalom esetleges ellenállását, ezért az ura­dalom egész területét, annak gazdasági irányítását kivették a tulajdonos kezéből és a községi parancsnokság alá rendelték. 49 Mindez hónapokkal a földbirtokreform-törvény megszületé­se előtt történt! Természetesen ez nem jelentette azt, hogy az uradalmat elvették tulajdono­sától, hisz ez akkor törvénytelen lett volna, de a szigorú ellenőrzés bevezetésével biztosítot­ták a munka zavartalan menetét. A községi parancsnokság mint már láttuk, több utasítást adott ki, mely az éhező lakosság megsegítését mozdította elő. Különös gonddal támogatták a szegényeket. Részükre kedvez­ményes, vagy indokolt esetben ingyenes étkeztetést biztosítottak azzal, hogy közkonyhát állítottak fel. 50 Gondoskodtak a konyha ellátásáról és biztosították azt, hogy ott csak a rá­szorulók étkezhessenek. A szociális intézkedések között szerepel az is, mellyel a tűzifa igényeket biztosították, melyet szintén igénylés, engedély alapján lehetett megkapni. 51 A községi parancsnokság tevékenysége Dunaszekcsőn ideiglenes volt. Működése addig az ideig tartott, míg a főjegyző visszatért és a jegyzői hivatal megkezdte működését. Rövid, pár hetes tevékenysége alatt gondoskodott az élet beindulásáról, a munka meg­szervezéséről, a lakosság ellátásáról, a közbiztonság megszilárdításáról. Felvette a kap­csolatot a mohácsi szovjet parancsnoksággal. Számos olyan haladó intézkedés született meg tevékenysége során, mely a község életében jelentősen előremutató volt. Tevékeny­ségének legfontosabb eredménye az volt, hogy a községben teljesen felszámolta a fasizmus maradványait és megteremtette az alapot a demokratikus átalakuláshoz. Ennek érdekében megtette a kezdeti lépéseket is. Működése december 29-én szűnt meg, akkor a községvezető a hivatalt átadta a főjegyző­nek. 52 V. A Dunaszekcsői Községi Parancsnokság szervezeti felépítése, ügykezelése A községi parancsnokság a képviselőtestületből alakult meg. A választás a főjegyző távollétében zajlott le. A cél az volt, hogy a távollevő vezető helyett széles hatáskörrel felruházott vezetője legyen a községnek. Az alakulási jegyzőkönyv egyértelműen kimondja: Máyer Lászlót „teljhatalmú községvezetővé teszi meg a végleges közigazgatás megszerve­zéséig." 53

Next

/
Thumbnails
Contents