Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása a Dél-Dunántúlon

Árváltozások 1933-ban Gabonaárak pengő értékben Sertésárak fillérben Az áru megnevezése Búza Rozs Takarmány , árpa S

őrárpa _o N Tengeri Korpa Nehéz Közép Könnyű Mértékegység q q q q q q q j kg kg kg Január 12 6 9 1 1 9 6 6 86 83 79 Február 14 7 9 1 1 9 7 6 94 95 84 Március 14 8 9 12 9 7 6 103 105 86 Április 13 7 9 12 8 6 6 96 97 85 Május 12 6 9 12 8 7 5 93 89 79 Június 11 5 S 12 8 8 5 88 85 78 Július 12 6 7 12 8 8 5 82 79 72 Augusztus 9 5 7 11 7 8 5 81 77 70 Szeptember 8 5 6 11 7 7 5 76 78 73 Október 7 4 6 1 1 7 8 5 70 73 67 November 7 4 7 1 1 7 9 5 76 75 67 December 7 4 7 1 1 8 8 6 78 74 68 II. Belkereskedelem, agrárolló, búzaexport A válságból támadt nyomoron, s az egyre növekvő szegénységen a nép közvetlen vezetői, de a legfelsőbb kormánykörök is, takarékosabb életmóddal akartak segíteni és takarékossági intézkedéseket vezettek be. Ezeket az intézkedéseket általában a közvélemény is helyeselte, az országos és a helyi sajtóban egyaránt számos cikk jelent meg a takarékosság fontosságáról. A takarékossági intézkedésektől mindenki a gazdasági helyzet javulását várta. Nagyatádi Szabó István oktalan, víg farsangjáról írtak, amelynek szomorú böjtje most következett be 1929-ben. A falu eladósodását sokan abban látták, hogy a kisgazdák pazarló költekezésbe kezdtek, földvásárlásokba, építkezésekbe, gépbeszerzésekbe bonyolódtak. Némelyek kifogásolták, hogy miért hordanak selyemharisnyát a falusi lányok, miután Baranyában éppen ebben az időben kezdtek rátérni a parasztlányok a selyemharisnya viselésére. Üzenjünk hadat a divatjárványnak, öltözködjünk egyszerűen — hangoztatták. Voltak azonban olyanok is, akik ezzel ellentétes álláspontot képviseltek és kifejtették, hogy a parasztságnak is gazdasági és kulturális haladásra van szüksége és egyébként sem a 2—3 pengős selyemharisnyában kell a falu eladósodásának okát keresni, hanem az alacsony gabonaárakban. Sokkal inkább oka az eladósodásnak a kormány féktelen pénzfecsérelése. Hibájául rótták fel többek között a kormánynak a balatoni halbiológiai intézet létrehozását, a lillafüredi palotaszálló építését, régészeti emlékek külföldi vásárlását, a gödöllői ezüstrókatelep felállítását. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fokozott takarékosságot elsősorban az állami háztartásban kell bevezetni. Csökkenteni kell az állami kiadásokat, emelni a bevételeket, gyarapítani a nemzeti jövedelmet. Ezektől kell várni a gazdasági helyzet általános javulását, nem pedig a parasztság gazdasági és kulturális igényeinek a leszállításától.