Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása a Dél-Dunántúlon
tak, tehát szinte lehetetlenné tették a gabonaneműek, az állatok, a tej, a gyapjú, a bor és egyéb mezőgazdasági termékek áruforgalmát, sőt a földforgalmat is. A gabonaneműek közül mindenek előtt a kenyérgabona (búza, rozs) értékesítés volt a legnehezebb. Hiszen a takarmányozási célt szolgáló gabonaféleségek (árpa, zab) a hazai piacokon is vevőre találtak, kukoricából pedig csaknem a válság egész ideje alatt importra szorult az ország. Amíg a mezőgazdasági termékek ára napról-napra csökkent, a mezőgazdasági termelés költsége egyre drágult. A hivatalos kormánykörök által szított szovjetellenes propaganda kihatott a Dél-Dunántúlra is, és 1930 őszén olyan híreszteléseket terjesztettek ebben az országrészben is, hogy a nagyarányú szovjet búzaexport fokozza a magyar gazdasági válságot. Ebben az évben ugyanis az történt, hogy amíg Európa egyes országaiban és Magyarország egyes részeiben is katasztrofálisan rossz volt a terméseredmény, a Szovjetunió nagymennyiségű búzát dobott olcsó áron a világpiacra. A magyar kapitalista vezetők ahelyett, hogy belátták volna a szocialista termelés és tervgazdálkodás magasabbrendű eredményeit, azt híresztelték, hogy a Szovjetunió azért adja termelési áron alul, dömping áron a búzáját, mert a gabonatermelő országokban a búzaáraknak további leszorításával elégedetlenséget akar kelteni a kapitalista kormányokkal szemben. Ezzel szemben az volt az igazság, hogy egyrészt a kapitalista rendszerű mezőgazdaság Magyarországon is igen drágán termelt, másrészt pedig nálunk is katasztrofális volt a búzatermés ebben az évben. Ennek ellenére a Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyei Gazdasági Egyesület felhívására, a s rosszindulatú propaganda hatására bizony a Baranya megyei Gazdasági Egyesület is felterjesztéssel fordult a kormányhoz, hogy zárja le a határt a Szovjetunióból beáramló gabona előtt és diplomáciai úton más európai államokat is hasonló intézkedések megtételére bírjon rá. 14 Néhány termelési számadat is jól rávilágít a magyar búza világpiaci értékesítési nehézségeire. A világ búzatermése 1928-ban 950 millió mázsa volt, amely kirobbantotta a búza árzuhanását, elindította a világválságot. Ez a termelési szám 1929-ben 868 millió mázsára csökkent és 1930-ban csak 920 millió mázsára emelkedett, de már a mezőgazdasági válság további elmélyülését megállítani nem lehetett. Azzal szemben, hogy a világ búzatermése 1929-ről 1930-ra 52 millió mázsával emelkedett, Európában 1930-ban 20 millió mázsával kevesebb búza termett, mint 1929-ben. Ami viszont a Szovjetunió termelését illeti, az első világháború előtti cári Oroszország évi 40 millió mázsás búzatermését az 1929. évre már 70 millió mázsára emelte. Szocialista gazdasági rendszerével elérte, hogy a kollektív gazdaságokban a termelési költségeket 20%-ra csökkentette, és évenként újabb és újabb nagy területeket vont be a mezőgazdasági termelésbe. A drága magyar búza iránt természetesen a külföldi kereslet 1930 végén, 1931 elején úgyszólván teljesen megszűnt, s a nagy kínálat következtében a belső piacokon is csak 11—12 pengő mázsánkénti árat ajánlottak érte. Majdnem a búzáéhoz hasonló értékesítési nehézségek jelentkeztek az állatvásárokon. Talán a hússertés eladásoknál mutatkozott valamivel kedvezőbb helyzet, ezért az állattartók érdeklődése is hússertések beszerzésére terelődött. Ezáltal gondolták a tejtermékek hulladékait is gazdaságosabban értékesíteni. Az állatárakban bekövetkezett árcsökkenések, az állatértékesítési nehézségek főként az országos állatvásárokon mutatkoztak meg. Szomorú képet mutattak az állatvásárok ezekben az években; a gazdák nevetségesen olcsó árakon voltak kénytelenek állataiktól megválni. Ehhez hozzájárult az is, hogy minimálisra csökkent az állatexport. Az állatvásárokat is általában a maximális kínálat és minimális kereslet jellemezte. Alltalában nagy volt a felhajtási forgalom. A Pécsre vezető országutak szomorú képet mutattak egy-egy országos vásár alkalmával. A vásárokra igyekező kocsik többezres tömegekben gördültek a saroglyához kötött, vagy kocsin szállított állatokkal; de gyalogos emberek is sok állatot vezettek, vagy hajtottak a vásártér felé. Még 1932-ben is egyik tavaszi országos vásár alkalmával szokatlanul nagy volt az állatkínálat Pécsett. Felhajtottak 2140