Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása a Dél-Dunántúlon

Község neve PQ Ï Ö 05 fi H 'g c - .(U 1 N C ízi :0 N Ü5 Megjegyzések Dunaszekcső 9 8 8 6 8 12 30 40 16 16 15 12 Hird 6 7 8 5 5 10 25 60 40 38 15 8 Hosszúhetény 8 6,5 8 5 4 7 25 — 20 20 — 15 Kékesd 7 6 10 3 2 11 20 30 25 30 16 20 Kisharsány 7,5 — 7,5 4 4 8 25 25 12 12 6 8 Kölked 11 10 10 8 9 12 20 24 16 19 — 14 Luzsok 7 7 5 5 6 10 30 30 10 10 15 15 Mánfa 7 — 7 — 6 9 10 — 15 15 — 15 Németbóly kisbirtok 1 1 9 10 7 4,5 21 26 45 10 24 32 13 Németbóly nagybirtok 12,5 13* 14 7 4,5 26 40 140* 12 25 16 14 Nagypeterd 6 6 5 3 10 50 40 2,5* 2,5* 2* 20 Pécsbudafa 6 Szabadszentkirály 7 6 8 3 9 12 10 15 60 40 15 50 * Rozs helyett kétszerest, takarmányrépa helyett cukorrépát termelt az uradalom. * Lóhere-, lucerna és bükkönymag - 15 30 30 aránt jó piaca van. Az ilyen nyersanyagnak a gazdaságos feldolgozása biztosítva van, miután Harkány közelében már működő hévízrendszerü kender- és lengyár erre lehetőséget ad.

4 Ennek a termelési ágnak a fellendítésével a mezőgazdasági termelők javát kívánta szolgálni az egyesület, és úgy vélte, hogy az ipari növények termelésének kiszélesítésével előmozdítja a mezőgazdasági válságból a kilábolást.A kender- és lentermelők összefogására, termeivényük értékesítésére, általában a termelők gazdasági erejének növelésére termelő és értékesítő szövetkezetet kívánt létrehozni, amely Alsódunántúli Kender- és Lentermelők Szövetkezete néven működési körébe kívánta vonni az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara egész területét, amely Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéket foglalta magában.

5 A gazdasági egyesület a földművelésügyi miniszternek is bejelentette, hogy meg akarja alakítani a kender- és lentermelők szövetkezetét. Ha így a gazdák kihasználják a kultúrnövények termesztésére rendkívül alkalmas vidéknek éghajlati és talajviszonyait, valamint a kenderáztatásra igen alkalmas harkányi melegvizet, biztosabb és nagyobb jövedelemhez jutnak e válságos időben. Ha egyes községekben a talaj kedvezőtlenebb összetételű, vagy magasabb fekvésű, a kender helyett a lent kell termeszteni, amely kevésbé talajigényes. Ezen községek lakói a régi időkben is háziszőtteseik készítésére nem kendert, hanem lent termesztettek. A gazdasági egyesület mindent megtesz — a felterjesztés szerint — hogy a gazdák súlyos helyzetén javítson. A szövetkezet pénz nélkül kezdi meg működését, mert a tagok annyira pénztelenek, hogy a részjegyek öszegét sem tudják befizetni. A földművelésügyi minisztériumtól azonban az egyesület 100.000 P kamatmentes kölcsönt kért a szövetkezet céljaira, hogy megalakulhasson és megkezdhesse működését.

0