Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László: Klivényi Jakab. (Források életére és irodalmi munkásságára)

Epigramma* (Fordítás) A' holtak közepett Leonidást rakva sebekkel Lelvén a' Győző a' csata' néma helyén, E' volt a* Bajnok, monda, *s a' spártai Hősnek Elfödeté tetemit persai bibor alá. Félre ezen ronggyal, zúgá iszonyodva egy árnyék, A' Hős' lelke — kevély bíborod engem igáz. Tégy síromra paizst, 's dárdát, hogy senki se tartson Engem Persának Styx' folyamatja körül. Pécs, 1822. június 17. Egy Poétriára* * Nagy bölcse van, ha szelidlelkü, a lánynak előttem: A' természetnek szent szava erre tanít. Kedvelem én a' lányt, ha derék, és kellemes arczú: Erre az érzékek' gerjedezése hevít. Én a' lényt szeretem, ha nemét felmúlja eszével: Ezt a' bámulás míveli keblem alatt. Kit jóság, szépség, 's magas ész egyesülve ajánlnak, Csókolom a' lánczot, mellybe az engem ütött. Hát ha ezen tányzó, ki kezem, békóba szorítá, Egy jobb honnba' mereng andalodási között, 'S mennyei lángoktól eltelvén angyali dalt zeng, A' millyent Sapphó, Gracia! Zenge neked? Oh! e' felséges tüneményt bámulva imádom. Ah! de hazánkban igen ritka ez a' tünemény. Pécs, 1822—1824. között. * 1822. június 22-én Vörösmarty-hoz írt levelében ezt az epigrammát „Leonidasról" cím alatt sajátjának vallja. A Baranya megyei Levéltár őrzésében lévő Klivényi hagyatékban viszont fordításként van feltüntetve. A költő fogalmazványában Xerxes és Leonidás címen szerepel. ** Az utolsó négy sor a fogalmazványban bizonyos fokig eltér.