Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: 16. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről

Az egyházi birtokok portaszám változása a királyi rovásösszeírások alapján Szigetvár elestét megelőző negyed évszázad alatt Baranya birtokos nemessége nagy mértékben kicserélődött. Az új birtokszerzők a régebbi birtokrendet alaposan átforgatták. Ezért a nemesség birtokainak vizsgálatánál kevés eredménnyel biztatna az a terv, hogy rovásösszeírásaink alapján nyomon kövessük a portaszám csökkenés mértékét. Ugyanakkor az egyházi birtokok — a pécsváradi apátét leszámítva — viszonylag érintetlen birtoktömbök voltak Baranyában ezidőtájt. A pécsi püspök és székeskáptalan, a fehérvári káptalan, valamint a budai dominikána apácák birtokainak falvait szinte valamennyi lajstromban megtaláljuk. A várbéli társaskáptalan és kisprépost birtokának zöme a töröktől háborgatott területen feküdt. E vidék falvait sem az 1542. sem az 1557. évi lajstrom nem jegyzi fel. 1564-ben már Henyei birtokaként találjuk az egykori kiskáptalani birtokot. A kiskáptalané csak pár falu maradt. A pécsváradi apát birtokáról 1542-ből elég jó összeírás van, a megyei kincstárnok (Thesaurarius) kezén lévő falvak ezek Pricsi Józsa járásában. Ezek egy részével 1564-ben találkozunk újra. Az apát birtokaként 5 falu, a Szigeti vár birtokaként ugyancsak 5 falu, Kerecsényi nevén 4 falu szerepel, 11 további faluval az összeírásainkban nem találkozunk többet. Az alábbiakban táblázatosan közlöm a főbb egyházi birtokok portaszám változását lajstromaink alapján. A pécsi püspök és a székeskáptalan birtokait az 1542. évi számbavétel járásbeosztása alapján bontom fel kisebb egységekre. Ezekben, amennyire lehet megőrzöm az 1542. évi lajstrom falu sorrendjét. A fehérvári káptalan és a margitszigeti apácák birtokát a megfelelő járásnál hozom. A kisebb egyházi birtokokat járások szerint nem osztom fel. Ezek: a székesegyházi (nagy) prépost, a pécsi a helynök, az őrkanonok, a várbéli társaskáptalannak és prépostjának valamint a pécsi dominikána apácák birtoka. A táblázatok elkészítésénél a már közölt, vagy e dolgozatban közlésre kerülő lajstromokon kívül felhasználtam Koller VI. kötetében található 1559. évi dikalajstrom kivonatot és az 1561. évi vizsgálat idevonatkozó adatait. — Egyes táblázatnál összesítést is végeztem. Erre csak ott került sor, ahol egy birtoktestről meglehetősen teljes lajstromok maradtak fenn. Pricsi Józsa járásának egy részéről pl. nem a portaszámok, hanem a befolyt adó forintösszegét jegyezték fel. Itt az összehasonlítási alap hiányzik. Ugyanakkor a megye bizonyos vidékeiről elég hiányosan érkezett be a rovásadó. Összesítést ilyen esetben sem végeztem. Semmiképen sem szándékozom az összesítések és táblázataim alapján messzemenő következtetésekrejutni. Mégis nem lehet észre nem vennünk azt például, hogy mekkora eltérést találunk egyes vidékek portaszám pusztulásának arányában. Boóz szolgabíró járásában a fehérvári káptalan birtokában és a pécsi káptalan „zselici bíróságá"-ban 1542 és 1564 között a portaszám csökkenés kb. 80%-os. Ugyanakkor közvetlen szomszédságában ettől É-ra az egykori Tolna vm. területén a püspöki birtokok portaszám csökkenése 20 % alatt van. A megye DNy-i vidékén, Hernád járásában pedig 35 % körüli a fogyás. 1542-ben több lajstromban feljegyezték, ha a dikátor által megállapított portaszámot a vármegye helyesbítette (rectificavit comitatus). A táblázatban ezt így jelzem: pl. 5—1 azaz a dikátor által megállapított 5 portából a vármegye rectificált 1 portát (adóköteles 4 porta). A falusi bírónak kijáró 1/2 vagy 1 portányi mentesség jelzése: pl. 5 + 1/2 azaz adózó porta 5, mentesített 1/2 porta. p. = porta (rovásadó egység). paup. = pauper (szegény, elszegényedett). des. = déserta (puszta, üres telek vagy ház). comb. = combusta (leégett). nc. = non comparuit ( nem jelent meg az adóbevalláson).