Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László: Klivényi Jakab. (Források életére és irodalmi munkásságára)

Ám nevedet nem sérti homály, nem sérti kirontó Fergeteg, ámbátor számos irigye vagyon. Fenn leszsz ez, míg Pontus' ölét bővíti vízével A' Duna, míg eztet hörpölik a' magyarok. Hány nyomorult örvend éltednek? Senki ki nem lép Tőled üres kézzel — Zircz lehet ebbe' tanú. Mondjam e, melly szeretet forr benned drága hazánkhoz? Mondjam e, melly buzgó vagy fejedelmed iránt? Mondjam e, milly lángok szökdösnek eredbe, ha gyermek Kort haladó nyelvünk zengedezésre fakad? Illyeneket számlálna Hazánk: a' pannoni földön Lenne Horácz, Virgil, lenne Tibullus, Ovid. Hogy dalolom Nevedet, Tőled jő: erre szeretted Oktata, kit nékünk nem kis haszonnal adál. Nem magam örvendek, az örülök' száma utánnam Hoszszasan elterjedt a' Duna 's Dráva között. Sőtt kire Rényed' arany súgára kiterjede, örvend, 'S érted öröm kérést a' magas égbe röpít." A pesti tanfolyam évei alatt arra is szakít időt, hogy tanulmányai mellett az akadémiai ifjúság köréből alakult „irodalmi színpad" tagja legyen. Vezetőjük Czinke Ferenc, az egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének — Gyulai Pál szerint — csekély tehetségű és tudományú tanára. A kortársak véleménye ugyancsak megegyezik Gyulaiéval. Kazinczyék például nem sokra becsülték, s ahol csak tudták, a gúny tárgyává tették.

36 A tudományban való önállótlanságát mutatja az is, hogy előadásaiban mások munkáit követte. A magyar nyelv tanításában Benyák Bernát „Grammatica Hungarica"-ját, a magyar irodalom tanításában pedig Pápay Sámuel művét, „A magyar literatúra esmíretét". Czinke Révai Miklóst „Új Holmi" című röpiratában megtámadta, mire Szemere Pál ellenröpiratban válaszolt.

37 Ennek az lett a következménye, hogy az egyetemi ifjúság mozgalmat indított Czinke Ferenc ellen.

3

" Vörösmarty Mihály és Klivényi Jakab is Czinke tanítványai közé tartozott. Mindketten szeretik és mélységesen tisztelik tanárukat. Vörösmarty például egyik epigrammájában így ír: „Czinke reád sok irigyeknek rút vádjaik omló Szikla gyanánt hullnak szüntelen, — hát szomorulsz? Oh nem! rényednek fényét az irigyek homályba Nem viszik és nemesül a vad időbe szíved."

3S Bizonyára személyes pedagógiai varázsa lehetett, hogy hallgatóira kezdetben ilyen nagy hatást gyakorolt. A későbbiekben azonban Vörösmarty elfordul tőle, és ahol csak teheti, kicsúfolja, nevetségessé teszi. Czinke Ferencnek 1819-ben a "Tudományos Gyűjtemény" hasábjain megjelent egy színdarabja „Az ifjú Szószóllók gyűlése a nyelvek ügyében Moháts mezején" címmel. A folyóirat munkatársai minden kommentálás nélkül az alábbiakban szedettették ki Czinke említett munkáját: írta CZinke FerenCZ (????) jáDZotta az Akadémiai Ifjúság Pesten, Aug. 8. 1819.

40 A színdarab és szereposztása külön nyomtatásban is megjelent. A szereplők között ott találjuk Klivényit is."