Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye földes uradalom" reformkori történetéhez

Nyomtatás. A nyomtatást igyekezett az uradalom még az őszi esők beállta előtt elvégezni, mivel az legnagyobbrészt a szabad ég alatt történt. Augusztusban, néha már júliusban a vetőmagnak szánt gabona nyomtatásával kezdődött e munka, s legtöbbször szeptember végéig végeztek is vele. Ha azonban bő volt a termés s az időjárás is közbeszólt, még márciusban is nyomtattak. A nyomtatás gyors elvégzését nehezítette, hogy mindkét uradalom, de főként a sellyei, nem lovakkal, hanem ökrökkel dolgozott. Kérte is az ócsárdi kasznár, hogy vegyenek nyomtató lovakat, mert „vége van annak, mikor én a jobbágyokat erővel nyomtatni kihajtottam."

46 Nyomtatókat, amennyire lehetett, az uradalom területéről fogadtak, de evvel nem győzték, s így más helységekből, gyakran távoliakból (Bátaszék, Decs) is alkalmaztak embereket. Miként az aratórészt, a nyomtatórészt is meghatározta a vármegyei közgyűlés, amit azonban az uradalom saját érdekeinek megfelelően módosított. E változtatások kényszerből fakadtak: 1837-ben a jánosi kasznár panaszkodó levelére azt az utasítást kapta, hogy bár a meghatározott árszabás szerint az őszi 9., a tavaszi 8. részben lenne nyomtatandó, „ha nyomtatók ezen részért nem vállalnák, az őszi 8. részben is odaadható végső soron." Hasonló eset más kerületben is előfordult.

47 Nyomtatást régi tartozás fejében 12, 15, 18 váltókrajcár elszámolással is végeztetett az uradalom. Cséplőgép felállításának gondolata is foglalkoztatta Strázsay directort, e célból el is küldte az uradalmi földmérőt a lengyeltóti uradalom „cséplőmű"-jének megtekintésére. A mérnök tervrajzzal együtt tért ugyan vissza, de itteni felépítéséről, gépi cséplés bevezetéséről nincs tudomásunk. A szérűskertekben történő nyomtatás, cséplés utáni lemérés és a rostálás utáni átmérés