Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye földes uradalom" reformkori történetéhez

fordították. A negyvenes évek elején azonban már gyakori jelenség, hogy november végén vagy december elején robot hiányában valamilyen munkát nem tudtak elvégezni. Ritka s törvénytelen is a gyulai kerület esete, hol 1844-ben, 1845-ben év végén órobotot használtak fel sáncok kiigazítására.

11 A robotmennyiség területi megoszlása és az igény nem volt arányos, a bólyi uradalom a sellyeinéi kedvezőbb helyzetű. Ezért rendszeresen adott át a közelebblévő tapolcai és ócsárdi kerületnek robotot a szokásos 25 VX-os áron, ami a továbbiakban a számtartóságnál mint bevétel, ill. mint kiadás szerepelt. A hatvani kerületnek rendszerint gondja volt a robottal szántás, szénagyűjtés, aratás idején. Az úrbéri törvény VII. Tc. 5. §-a értelmében ezért más kerületből rendeltek ide robotosokat 4 napra egyhuzamban, beszámítva a jövést és menést is. 1840-től azonban már erre sem volt mód, másutt is megfogyatkozott, ezért napszámosokkal vagy részesekkel végeztette az aratást az itteni ispán. 1842-ben a sellyei kerületben is, még a mezei munkák tömege előtt, május végéig már csaknem az egész évit ledolgozták a jobbágyok. Ezért olyan rendelkezést adtak ki, hogy amelyik jobbágy a megváltásba beleegyezik, a második félévre ledolgozott robotját az uradalom pénzben megfizeti.

12 Egyre nagyobb szerep jutott a készpénzzel kifizetett napszámnak. A szőlőbeli munkáknál a 30-as évek közepétől vált általánossá, s a 40-es évek elején már a kukorica, burgonya, bab, répa kapálása, töltögetése is 30 X-ért történt. 1845-ben pedig a bólyi kerületben bükköny alá szántást, boronálást, búza, zab nyomtatást, bükköny begyűjtést végeztettek pénzes napszámban. Az építési munkáknál korábban a segédmunka robotban történt csak. 1840-ben itt is megjelent a napibér. (Pl. a borjádi malom építésénél a „maltercsináló" 36 X napszámot kapott.) Az uradalomban szükséges munkaerő még készpénzért sem volt minden esetben biztosítható az uradalmi jobbágyok köréből, ezért a versendi királyi alapítványtól is vásárolt a bólyi uradalom kézirobotot és fuvart.

13 A robottal kapcsolatban csaknem minden évben érkezett panasz a jószágigazgatóhoz vagy a Vármegyéhez. E panaszok a pontatlan nyilvántartással, a megérdemeltnél kevesebb robotcédula kiadásával, a jövet menet be nem számításával, a feleslegül dolgoztatottal, a bírságolással kapcsolatosak. Amennyiben beigazolódott a jobbágyok panaszának helyessége, a robot árát megtérítették vagy javukra írták. Ha az ispán, hajdú hibájából eredt a panasz, a megtérített összeget az illető fizetéséből levonta az uradalom.

14 Más jellegű, jogos és mégis a törvények szerint alaptalan panaszokra a jobbágyok kövesdi ispán elleni beadványát említeném példaként. Mint a jobbágyok leveléből kitűnik, az illető tiszt télen jóformán semmi robotot nem teljesíttetett, hanem a nyári hónapokban csaknem minden nap robotra rendelte őket úgy, hogy a 20—24 éves szolgáikat, szolgálóikat még a szőlőmunkára sem fogadta, hanem mindig a gazdát erőltette. A 6/8 telkes jobbágyok közül az egyik júl. 1-én kézimunkával 1 napot, 3-án 1 napot 5-én 2 napot 8- án 1 napot 9- én 1 napot szolgált. A másik júl. 4-én 1 napot, 5-én 1 napot 7- én 1 napot 8- án \\ napot 8-án 1/2 napot 11-én 1 napot robotolt. Strázsay jószágigazgató válasza jól szemlélteti az úrbéri törvények alkalmazhatóságát, a jobbágy kiszolgáltatottságát. „Megengedvén az illető Földes Uraságoknak az Úrbéri törvények 7 czikkelye s 5-dik §-sa által hogy azon roboth napokat,