Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye földes uradalom" reformkori történetéhez

ADATOK A „BOLY ÉS SELLYE FÖLDES URADALOM" REFORMKORI TÖRTÉNETÉHEZ

1 KARDHORDÓ KÁLMÁN Robot, munkaerő-gazdálkodás Gróf Batthyány Iván bólyi és sellyei uradalmában csakúgy, mint az ország más, korabeli birtokain is a robottal biztosították a mezőgazdasági munkához szükséges munkaerő nagyobb hányadát. Pedig a múlt század harmincas éveiben már minden józanul gondolkodó előtt világossá vált a robot tarthatatlansága, mi több, káros volta: „Károsabb a robot a teljesítőre, semmint hasznos a követelőre nézve még azért is, mert a földesúr köztudomás szerint egy napi robot után alig kap 2/4 napi szorgalmas szolgálattal csak mennyiségre is felérő munkát, a jobbágy mindazonáltal egész napot veszt, azon kívül marháját csigázza, szerszámait elhasználja."- Az alaposabb és igényesebb munkákat (szőlőmetszés, birkanyírástb.) egyre inkább pénzes napszámban végeztetik, s a napszámért kifizetett összegek évrőlévre nőttek. A gazdasági munkákban közvetlenül résztvevő állandó alkalmazottak száma mindezek ellenére alacsony mind a bólyi, mind a sellyei uradalomban. 1848 elején a két uradalom állandó fizetett alkalmazottainak száma 250, közülük csak 49 a béres. (Mindnyájan a sellyei uradalomhoz tartoztak, a bólyiban egy sem volt.

3

) Az egyes kerületek élén álló tisztek egyre szorgalmazták újabb „béresvonatok" beállítását, de a szükséges jószág, szerszámozás, szekér, eke, borona, a megfelelő gazdasági épület (istálló, fészer), a béreslakások hiánya mindmind megannyi akadályt jelentett. így maradt minden a régiben, vagy csak nagyon lassú a változás. Az 1836. évi törvények ismét szabályozták a robotot. A VII. cikkely 11. §-a érintette uradalmunkat talán legérzékenyebben az új rendelkezések közül, mely súlyos pénzbünetés terhe mellett megtiltotta a jobbágyok törvényes járandóságon feüli robotoltatását. Tisztjeinek kiadott rendelkezésében az uradalom hangsúlyozta, hogy „ezen törvényes tilalom az illető uradalmi tisztviselők által legszigorúbban megtartassék, kinyilatkoztatván itten, hogy az ellenhágások esetében a feleletnek terhe egyedül az áthágó tisztet fogja illetni, következőleg azon pénzbeli marasztalás is, mely az ilyetén visszaéléseknek ismétlése esetén az érintett törvény czikkelyben megállapíttatott."

4 Ez s a robot egyik évről a másikra történő átvitelének megtiltása egyik oka a robot „megfogyatkozásá"-nak, mely a negyvenes évek állandó, égető problémája volt különösen a selylyei uradalom kerületeinek. Az uradalom rendelkezésére álló robotmennyiség az 1836. évi törvény alapján egész telkenként: a telek után járó 104 gyalognap, hosszúfuvar megváltásáért 4 gyalognap úrbéri fa fuvar 8 gyalognap vadász robot 3 gyalognap összesen : 119 napból állt, amihez csatlakozott a kisházasok 18, a zsellérek 12 napja. A bólyi uradalomban a robotbevételt kiegészítette még a remanenciális szántóföldért, a káposztaföldért, kenderföldért, majorsági földért és szőlőföldért beeredő robot, ami helységenként is, évenként is különböző mennyiségű. Az összbevételből az uradalom szabadosainak, a bíróknak, esküdteknek és egyes személyeknek elengedett robot levonása utána bólyi uradalom bevétele átlag 115 378 nap volt évente.

5