Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS REFORMKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban

tetőül leírja az alábbi sorokat is: „A városnak, melly a kor szellemével előre nem halad, melly azt, mit a' kor, tudomány s művészet által segíttetve létrehozott, tulajdonává tenni nem igyekszik, annak minden tekintetben hátra kell maradni."

72 A század eleji önkényuralom utolsó évében — talán Herder hatására — adja nagyon korszerűen a patriotizmus fogalmazását Jankó János. Hallgassuk csak okfejtésének máig érvényes aktualitását: „Közönséges az emberi természetben az, hogy ahhoz a helyhez, mellyben született vagy tovább élt, nagyobb indulattal és szeretettel viseltetnek." Aztán a keserű kritika hangján fordul kortársaihoz: „Midőn a' külföldeken vándorlunk, s ezeknek városit nagy költséggel öszve futjuk, magunkét megvetvén, megvetjük azon szent kötelességet, mellyel tulajdon hazánkhoz viseltetnünk kell." „Esmérjük és esmértessük előbb meg a' magunkét, azután terjedjünk ki továbbra."

73 Pécsről szóló kiváló tanulmányának utolsó lapján még egyszer visszatér erre a kérdésre, de most már konkrétan a pécsiekhez szólva: ,,... kevés Nemzet- s' Hazaszeretet vagyon a Pécsi lakósokban, a' Hitben némelyek igen is buzgók." Aztán .. .felejthetetlenül világosan fogalmazza meg pécsi honfitársai számára az alkotó hazaszeretet kor diktálta követelményét: „Bízzuk a templomokat ... a' papokra... a' kiket Isten ezek igazgatójává rendelt..." s mi ... Catholicusok és nem Catholicusok barátságos kezet fogván, mint hasonló Hazafiak köz Hazánk boldogítására, 's szegény Literatúránk és elhagyatott nyelvünk elősegítésén és virágzásán egy erővel törekedjünk."

71 Ne feledjük el, hogy ezeket a sorokat Baranyában írták, 1822-ben, egy évvel a reformkort nyitó országgyűlés összehívása előtt ! JEGYZETEK 1 BmL. Bayer Márton: Egy tekéntet Baranyára. Kézirat. Közli: Tud. Gyűjt. 1822. 12. köt. 3-39. p. 2 Magda Pál: Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékeinek leg újabb statisticai és geographiai leírása. Pest, Trattner J. 1819. Előljáró beszéd. 3 Magda Pál: ím. uo. 4 Magda Pál: ím uo. 5 BmL. Országgyűlési iratok 1830. Szám nélkül. 0 BmL. Országgyűlési iratok. 1830. évi követi utasítás. Szám nélkül. 7 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta körülményesen leíratik. Pest, 1851. 209. p. 8 Fényes Elek: im. uo. ,J Strázsay János: Baranya vármegyének topographiai leírása. Tud. Gyűjt. 1823. 3. köt. 34. p. 10 Hojfmannsegg von J.: Reise des Grafen Hoffmannsegg in Jahre 1793 und 1794... . Magyarra fordította Berkeszi István 1887-ben és közli Birkás Géza: A régi Pécs külföldi útleírások alapján. Pécs, 1938. 5-6. p. 11 Eisner, J. G.: Ungarn durchreiset, beurtheilet und beschreiben. Leipzig 1840. Közli: Birkás: im. 8. p. 12 Haas Mihály: Baranya. 1845. Lyceum ny. 294. p. 13 BmL. Bayer Márton: Egy tekéntet Baranyára. Kézirat. 14 Strázsay János: im. 32. p. 15 Haas Mihály: im. 15. p. 16 BmL. Bayer Márton: Kézirat. 17 Jankó János: Pécs szabad királyi városának rövid leírása. Tud. Gyűjt. 1822. 1. köt. 40. p. 18 Dr. Páva István: Tíz kirándulás Magyarországon. Dunántúli Napló 1973. szeptember 13. 19 Birkás Géza: im. 11. p. 20 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. .. III. köt. 208. p. 21 Jellachich Károly: Pécs a XIX. század közepén. Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesítője. 1912. 24. p. 22 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára.. . 208. p. 23 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. . . III. 208 felhasználásával.