Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez

Könyves Kálmán uralkodását a korabeli krónikák három évszámmal is jelölték. Egyiket sem tartotta helyesnek. Nem tizennyolc, nem huszonkettő, sem pedig huszonöt, hanem húsz év a király uralkodásának ideje. (A mai történettudomány megállapítása szerint Könyves Kálmán 1095-től 1116-ig, tehát huszonegy évig uralkodott.) Több értekezése foglalkozott a Hunyadiakkal, ill. a nándorfehérvári csata előzményeivel és lefolyásával. Részletesen elemzi V. László ítéletét a Hunyadiak ellen, amelyet 1457. március 21-én adott ki a király. Ezt az értekezést néhány más előadásával együtt latinul írta. Élete vége felé foglalkozott lakóhelye, Pécs történetével. Forrásanyagként az egyházmegye ismert történetíróinak műveit használta föl. A város történetét a földrajzi viszonyok bemutatásával kezdte, amelyek lehetővé tették, hogy a különböző népek megtelepedjenek a Mecsek déli lejtőin. Legértékesebbek azok a részek, ahol tapasztalatait, a XIX. század végi Pécs városát mutatja be. Többek között ezeket írja : „Pétsnek többed részén kaszáló rétekből álló déli határa, a Metsek hegységből szakadó számtalan forrásoknak hajdan valamelly gáttól föltartóztatott vize miatt, még a múlt évszázad elején is náddal borított, egész a városig elterjedett nagy motsár volt, a mikép azt iskolás gyermek koromban egy Sam nevű 125 éves budai külvárosi embertől magam hallottam, ki azt beszéllette, hogy gyermekkorában attyának ökreit legeltetvén, a nádas motsár egész a mai kórházig ért, a mi azzal is bizonyossá válik, mivel a városnak déli végétől kezdve egész az úgynevezett kőhídig Siklós felé vezető, régebbi kődarab alakú út magas töltés volt, mellynek nyoma az úgynevezett Battyányi rétben még mai napig észrevehető." Ezután a Közép-Európa területén élő népek eredetét, mozgásának, vándorlásának irányát ismertette, s a Róma alá tartozó provinciával foglalkozott. Figyelemre méltó gondolatokatjegyzett föl Pécs település-szerkezetére: „Még mai napság is a belső város területe, utszái beosztása és a római castellum forma kis vár fekvésébül észrevehetni a római tábor formát ; szintúgy a sok római alakú romok, mellyek tsaknem egy óra járásnyi hosszában a hegytövének régtül estszak felé terjedve előakadnak, kőkoporsók a bennök talált római öltözetű holttestekkel, római fölírású sírkövek, állványok, áldozati szobrok, faragmányok, házi eszközök, pénzek, mellyek még most is 1500 év után imitt amott talapásás alkalmával föltaláltattnak."

23 A töredékes és kéziratban maradt munka befejezéseként a pécsi Székesegyház történetét írta le vázlatosan, befejezetlenül. MÁTYÁS FLÓRIÁN LEVELEZÉSE Mátyás Flórián élete során széleskörű levelezést folytatott korának történészeivel, nyelvészeivel, tudományos társaságokkal.

24 A Baranya megyei Levéltár Mátyás Flórián gyűjteménye nyolcvannyolc levelet őriz. Ebből soknak csak a másolata maradt ránk, hiszen ebbe a számadatba beletartoznak azok a levelek is, amelyeket ő írt levelező partnereinek. Mint tudományos értekezéseiről, a levelekről is másolatot készített, de sok helyen csak a fogalmazvánnyal találkozunk. Nem becsülte nagyra levelezését, a számára írt levelek hátsó, tiszta oldalát tudományos munkáihoz jegyzetelésre használta föl. Természetesen megmaradtak olyan levelek is, amelyeket féltve őrzött, pl. Arany János, Szilágyi Sándor, Békefi Rémig és még néhány közeli ismerősének levelei. A legkorábbi leveleket ő maga írta Kelemen József pécsi kanonoknak. Az első ilyen levelet Zárából 1837. augusztus 19-én írta. Megköszönte benne Kelemen József levelét és a pénzt, amit vele küldött, és három verset mellékelt. Kettő valószínű az ő költeménye, a harmadik egy Anakreon vers fordítása. A második levél egy évvel később, 1838. november 13-án, Ra-