Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez

Mátyás Flórián díszsírhelye a pécsi köztemetőben. a nyelvészet fontosságára: ,,... ha magyarosan hangzik bár, de nem magyar amit szólasz, mert nem magyar amit gondolsz, könnyen megtörténhetik, hogy nem lesz magyar, amit érzesz. Lesz magyar föld, csak magyar ember legyen, de nem lesz magyar ember, ha nem magyar a beszéde." 1863. március 30-án az Akadémián tartott előadásán tett először említést készülő munkájáról — mely életének egyik legnagyobb vállalkozása — a „Magyar nyelvtörténeti szótár"ról.

lv Itt jelentette be, hogy műve kész. Anyagát a ZS betűig összegyűjtötte és csupán sajtó alá rendezésre és kinyomatásra vár. Ezzel párhuzamosan dolgozott ,,Magyar nyelvtudomány" c. művén, amely erősen kapcsolódott a nyelvtörténeti szótárhoz, annak mintegy kiegészítése képpen jelent meg három füzete 1860—71-ben (Pécsett). A Magyar nyelvtörténeti szótár első két füzete Pesten jelent meg 1868-, ill. 1869-ben. Már ekkor kiderült, hogy a munka többi részének megjelentetése szinte fölösleges, hiszen a két füzet is kudarcot vallott. A harmadik füzethez már nem kapott támogatást az Akadémiától, saját költségén jelentette meg 1871-ben Pécsett, de a cím már a következő: „Magyar nyelvtörténeti szótár kísérlet". A szótár alapos és részletes, mai nyeltörténeti szótárunk ősének tekinthető. A harmadik füzet előszavában a kudarc feletti elkeseredésének adott hangot: „Végre magam is kezdem hinni, hogy hiába töltöttem ifjú éveimet efféle tanulmányokkal, hogy