Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696—1926
MEGJEGYZÉSEK A Baranyai Helytörténetírás 1972. évi kötetébe „Baranya-megye gyógyszerészeti emlékeiből" címmel dolgozatot írtam. Az itt közölt adatok átvizsgálásánál néhány pontatlanságra bukkanhatunk. A Baranya-megyei Levéltár kincsei közt akad néhány Diplomatarium s ezek közt, a VIII-as jelzésűben, az úgynevezett Nedtvich Tamás dosszié. E dobozban egy impurum-füzet található, melynek alapján azt közöltem, hogy Nendtvich Tamás egy arzénmérgezési bűntény kapcsán szakvéleményt készít a vizsgálóbírónak. Piszkozatról lévén szó, aláírás nincs sehol s a dátum is hiányzik e Nendtvich Tamásnak tulajdonított feljegyzésről. Csak a későbbi kutatás során és főképpen a helyi sajtó korabeli adataiból derült ki, hogy Nendtvich Tamás régen, még 1858-ban, elköltözött az élők sorából, amikor az inkriminált arzén-mérgezés történt a hosszúhetényi Dallos családban, 1877 őszén. A sajtó jóvoltából arról is értesülünk, hogy Tamás úr Vilmos nevű fia nemcsak gyógyszerész, de hites törvényszéki vegyész is egyben. De hadd igazolja ezt a Fünfkirchner Zeitung 1880 jan. 25. száma, melyben azt olvassuk, hogy Jakob Pint kémikusnak az Engel József és Fia cég mesterségesen színezett borából mechanikai szűrőmódszerrel sikerült a fuchsint teljesen eltávolítania, anélkül, hogy ez a bor karakterét érintette volna. A pécsi Nendtvich Vilmos gyógyszerész és hites törvényszéki kémikus az így filtrált bort fuchsinmentesnek találta. Következésképp Nendtvich Vilmos 1880-ban még Pécsett tartózkodott s szinte bizonyos, hogy az 1877. évi arzénvizsgálatokat ő végezte. Erről készített jegyzeteit az említett impurumban rögzítette, mely a Nendtvich dossziéban ma is megtalálható, N. Vilmos gyógyszerészi oklevele társaságában. Mindezek alapján a korábban közzétett adatokat fentiek szerint kell módosítanunk, hozzátéve azt, hogy Nendtvich Vilmos csak 1880 után költözik Eszékre, ahol patikát vásárol s ahol meg is hal 1893 végén. Hogy 1871-től, mikor eladta Magyar Korona című gyógyszertárát, 1880-ig mivel foglalkozott Pécsett, további búvárkodásnak kell tisztáznia. Valószínű az a feltevés, hogy mint kémikus működött. Tisztázásra vár a legrégebbi emlékek közül a sz. István alapította pécsváradi bencés apátság kolostorának kórháza, a gyógyszerellátás módja és bizonyításra az évszám. A források adatai ellentmondók. Eddig feltárt adatainkban a király 4 betegápolót és 5 fürdőszolgát küld az apátságnak 330 egyéb iparos mellett. Tudjuk ugyan, hogy például a 17. században működtek hazánkban fürdőskirurgusok, fürdős sebészek, sokszor meglepő intelligenciával és ezeknek többnyire kis kézi gyógyszertáruk is volt, melyben növényi és állati anyagok mellett ásványi eredetű gyógyszereket is tároltak 40 , mégsem azonosíthatjuk ezeket az alapító levélben említett fürdőszolgákkal (stubatorii). Nem leltünk korai dokumentumot a ferencesek gyógyszertárának bizonyítására sem, dacára annak, hogy VI. Kelemen pápa már 1347-ben megadja az engedélyt a Szent Ferencrendi szerzeteseknek, hogy a pécsi egyházmegyében letelepedhessenek és kolostort építhessenek, ha legalább 12 rendtag meg tud élni ott, ahol letelepedni szándékoznak. 11 Koller említi, hogy a 15. században Pécsett már orvos működött. Betegeit nyilván gyógyszerrel is ellátta. Házi gyógyszertárából-e vagy máshonnan? Nyitott kérdés. Nagyon sajnálatos és erre nincsen mentség, hogy a „Baranya-megye gyógyszerészeti emlékei"-böl kimaradt két pécsi gyógyszertár felsorolása, melyek még a 19. században létesültek. Ezt most pótolom: 1887. Göbel Kálmán Szűz Mária gyógyszertára, a Szigeti országút elején, a Kórház-téren és 1895. ifjú Antal Gyula Remény-gyógyszertára az Irgalmasok-utcájában, mint Pécs városának sorrendben ötödik, illetve hatodik patikája. Ezeket említeném kiegészítésül, mentségemül és jövendő kutatási feladataink vázlatául. JEGYZETEK 1 Németh B. Jegyzetek. Megye közgy. jk. 1767. 2 Németh B. Jegyzetek. Megye közgy. jk. 71 — 80. XIX. 3 Dr. Salamon Béla feljegyzései. 4 Németh B. Bm. közgy. jk. 1738. 5 Bm. L. Vm. közgy. jk. Index: H. et N. 1824. 6 Antonius Plainer t. főorvos jelentése 1827. 7 Pécsi Lapok 1867. oct. 17. 8 Janus P. Múzeum helytört, anyag Pécs. 9 Pécsi Napló, 1917. jún. 21. Hatvan éves patikabirtok. 10 Pécsi Napló, 1899. május 16. 11 Fünfkirchner Zeitung, 187L febr. 12.
