Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696—1926

téren mozgott. 1906-ban háromszor hallunk Pain Emilről: virilista póttag a városi adófizetők lajstromán, gyógyszertára felülvizsgálatán dr. Czirer Elek főorvos példás rendet, tisztaságot és fegyelmet talált és ő lett a pécsi Nemzeti Casinó igazgatója. A közös kari megmozdulásokban mindig részt vesz. így pl. aláírja ő is a patikai árkedvezmények elleni nyilatkozatot : ,,A pécsi gyógyszerészek, végét akarván vetni azon áldástalan állapotnak, mely a gyógyszerek kiszolgáltatásánál lábrakapott nagymérvű kedvezmények folytán úgy rájuk, mint a közegészségügyre már-már elviselhetetlenné vált, közös akarattal elhatározták, hogy százalékengedményt senkinek nem adnak. Csak egyes betegpénztárak jótékony céljaira nyújtanak 10% engedményt." 1910 szeptember 18-án Pain Emil és felesége, Szomjas Mária leánykája Erzsébet, 10 éves korában meghalt.

35 1910. október 6-án „Pain Emil ismert régi pécsi gyógyszertárát az Arany Sashoz, mely előzőleg Zsiga László gyógyszerész tulajdonát képezte, megvette Weber Dénes gyógyszerészsegéd, Weber János bonyhádnádasdi földbirtokos fia, 164 ezer koronáért."

36 Nem sokkal ezután Pain átvette a Széchenyi téri Nádor szálló bérletét, melyet 1914-ben megújított. Újabb 15 évre szólt az új szerződés, melyet a tulajdonossal, bonyhádi Perczel Bélánéval kötött és amelyben kötelezte magát arra, hogy az összes helyiségekbe bevezetteti a gőzfűtést, a szobákba melegvíz-vezetékkel.

37 1918 őszén hallunk utoljára Pain Emilről : „Halottak napján 15 ezer ember gyűlt egybe a Széchenyi téren a megalakult Nemzeti Tanács népgyűlésére, melyen a pécsi Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának tagjait megválasztották. A 29 tag között, dr. Doktor Sándor, dr. Hajdú Gyula, Linder Ernő, stb. mellett Pain Emil gyógyszerészt is ott találjuk."

38 Weber Déneshez visszatérve, el kell mondanunk róla jellemzésül, hogy csak másodsorban gyógyszerész. Bár nagy elánnal rendezi át és a korszerűsítés mellett fel is tölti a gyógyszertár anyagraktárát, inkább társasági sportember. Gavallér principális, alkalmazottai egyben barátai is. Bohém nagyvonalúsága miatt került később többször is szorongatott anyagi helyzetbe. De a patika életéből is közöljünk talán egy epizódot, melyet „Betörő a gyógyszertárban" címmel közölt is a pécsi újság. „Egyik éjszaka betörő járt a Király-utca és Széchenyi-tér sarkán levő Weber-féle gyógyszertárban. Dános Margit gyógyszerészsegédnő volt az inspekciós. Éjjel 11 óra lehetett, mikor csengetés riasztotta föl álmából. Lement első emeleti szobájából és beengedte a látogatót. Egy asszony jött be recepttel." (Mindezt úgy kell elképzelnünk, hogy a gyógyszerésznő lement a lépcsőn, áthaladt a keskeny belső udvaron, kinyitotta a földszinti patika hátsó ajtaját, a térre néző bejárati ajtóhoz sietett, hogy kinyissa) „Az orvosságot a leány kiszolgáltatta és miután az asszony elment, be akarta zárni az ajtót. Rémülten vette észre, hogy az ajtóból a kulcs hiányzik..." Röviden: a betörő Dezső János 21 éves laboráns szolga, ki néhány évig a patikában volt alkalmazva. Néhány üveg parfőmöt emelt el és 20 koronát a kasszából, azalatt, míg a rémült gyógyszerésznő a szobájába rohant és bezárkózott. Csak jó idő múlva merte fellármázni a házbelieket. A tettest még aznap éjjel elfogták.

38 Mindezt nemcsak azért mondtuk el, hogy ecseteljük a korabeli éjszakai ügyelet egyik jelenetét, amikor ajtót nyitottak és beengedték a gyógyszerigénylőt, amíg az orvosság elkészül, de azért is, hogy regisztráljuk a női gyógyszerészek megjelenését a pécsi patikákban. 1913-ban gondnoki minőségben Fridrich Sándor került az Arany sas kötelékébe, a Magyar korona patikából és Weber Dénesnek ettől kezdve több ideje jutott személyes kedvteléseire. A Pécsi Napló közli, hogy a PAC (Pécsi Atlétikai Club) májusi céllövőversenyén, 25 induló közül első lett Weber Dénes 55 ponttal, második Siklósi István dr. 35 ponttal.