Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Baranyai Aurél: Két öreg gyógyszertár Pécsett 1696—1926

bejárattal, egyenest a piac torkában. Kuncz Nándor a város szívében, Pécs legforgalmasabb, legelső patikájának tulajdonosa lett. A tiszti főorvosnak a polgármesterhez küldött évi jelentései beszámolnak a Pécs városában működő orvosokról, állatorvosokról, gyógyszerészekről és bábákról. E jelentések alapján azt is közölni tudjuk tehát, hogy 1875-ben az Arany Sas gyógyszertár tulajdonosa Kuncz Nándor, segédje pedig Soós Károly gyógyszerész. 1876-ban a személyzet változatlan. 1878ról Kuncz N. és Márkovits Sámuel nevét közli a jelentés. 1880-ban a főorvos csak a négy gyógyszertár tulajdonosáról emlékezik, mintha a főnökök segéd nélkül dolgoznának. 1881ben az 54 éves Kuncz Nándor segédje: Ludányi Ferenc 29 éves. 1882- ben a Névjegyzék Kuncz Nándorra vonatkozó sorában az Arany Sas gyógyszertár segédjeként Rippl József gyógyszerész nevét

32 tünteti fel. Kuncz munkatársa tehát ebben az évben Rippl József, a későbbi neves magyar festőművész, aki hamarosan felveszi a Rippl-Rónai művésznevet. Rippl-Rónai, mint köztudomású, gyógyszerészként kezdte és a budapesti egyetemen megszerzett oklevelével, atyja óhajának megfelelően Pécsett praktizált a főtéri Arany Sas gyógyszertárban, de egy évnél semmi esetre sem tovább. Itt kezdődött és itt is végződött Rippl-Rónai József patikusi pályája Kuncz Nándornál. Adatunk az utolsó fehér foltot deríti fel a művész életrajzában: ezt eddig nem regisztrálta a művészettörténet. 1883- ban Kuncz Nándor, aki addig az Óposta utcában lakott, elköltözött Pécsről. Új név jelenik meg tehát az Arany Sas gazdái sorában: Bálás Ödön 28 éves gyógyszerész. Segédje az ugyancsak 28 éves Guóth Aladár. 1884-ben Bálás és Guóth, 1885-ben pedig Bálás és segédje, Kiss Ernő működnek a főtéri patikában. Az 1886-ik esztendőben újra főnököt vált az Arany Sas. Félévig még Bálás működik itt, Lévay György 26 éves kollégájával, de ekkor megjelenik a Makár utcai Schedl házban lakó Zsiga László gyógyszerész, a Széchenyi téri patika új tulajdonosa, hogy 15 évig vezesse az Arany Sas-t, egyetlen disszonáns akkord nélkül. 1887-ben a 37 éves Zsiga Lászlónál két gyógyszerészsegéd is tevékenykedik: Nendtvich Dezső és Erreth János. Mindkettő 25 éves. Mivel Erreth János nemsokára megveszi a Magyar Korona patikát a budai külvárosi főutcán, 1888-ban egyedül Nendtvich Dezső dolgozik Zsiga Lászlónál, aki ezévben már az Óposta utcában lakik. 1889-ben is Nendtvich a beosztott kolléga. 1891-ben a 24 éves Leinzinger Gyula a segéd. Nendtvich Dezső Siklósra megy tulajdonosnak. 1893-ban dr. Czirer Elek főorvos csak azok neveit közli, akik helyben praxist űznek. Ezek : az Arany Sas-ban Zsiga L. Szepesy utca, ezúttal segéd nélkül. 1894-ben: Zsiga László, szül. 1850-ben. Munkatársa ifj. Lechner Antal, szül. 1870-ben. ( Az okleveles gyógyszerészsegédek felsorolásának záradékául a névjegyzékben megjegyzi dr. Czirer, hogy fix fizetéssel nem bírnak. Ez is novum.) Az évi hivatalos t. főorvosi jelentések ezzel véget érnek, illetve több névjegyzék nem került elő. Zsiga László származásáról, Pécsre kerülésének körülményeiről nem tudunk. Hogy jómódú ember volt, annak bizonyítéka a pécsi patikavétel, majd annak a kétemeletes főtéri háznak megvásárlása, melyet amikor 1916-ban eladott, ezt írta a Pécsi Napló: „A Király utca sarkán lévő takarékpénztári épületet, melyet 15 év óta Zsiga László nyugalomba vonult gyógyszerész birtokolt, 280 ezer korona vételáron megvette a Pécsi Kereskedelmi és Iparbank. Magasabb áron négyzetölenként nem történt még házvétel Pécsett."

33 Zsiga természetesen állandó virilis tagja a város törvényhatósági bizottságának. Többízben esküdtnek sorsolják ki. A városi közegészségügyi bizottság tagja, akárcsak a Mecsek Egyesület választmányának. Minden évben ott találjuk a gyakorlati és bőkezű jótékonykodók között, főként a szegény tanulók téli felruházása során. 1914-ben hal meg a felesége, 1923 szeptemberében pedig Zsiga Lászlót is eltemetik.