Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szigeti Kilián: Pécs orgonistái és orgonaépítői a késő középkorban

János átvegye a nagy püspök székesegyházának zenei irányítását mint orgonista, s a mellett elláthatta a Szt.Bertalan templom orgonista teendőit is. így Stek, aki már legalább két évtizede pécsi kanonoki stallumot élvezett, most végre bevonulhatott a pécsi káptalanba. A következő (1514) évből ugyancsak fennmaradt egy német nyelvű levele édesapjához. Abban céloz az előző levél zenei eseményeire. A teljesség kedvéért ezt is közöljük.5 „A kiváló és bölcs Stek Boldizsár Úrnak, Selmecbánya ezidő szerinti jegyzőjének, szeretett Apám Uramnak, saját kezébe. 1514. A keresztes hadjárat idején. Gyermeki szeretettel és készséges engedelmességgel! Tudja, Apám Uram, hogy Isten kegyelméből friss és egészséges vagyok. Különös örömet jelentett számomra hallani, hogy Maguk is frissek és egészségesek. Apám Uram, legutóbb Fleischhacker Pál mester útján írtam maguknak. Nem tudom, megkapták-e levelemet vagy sem? Megírtam benne a magam véleményét mindenről. Nem tudom, tetszett-e maguknak, vagy nem. írna majd nekem erre választ? Tudja, Apám Uram, szívesen írnék maguknak lehetőleg sok újságot. Mint hallottam, a keresztes vitézeknek elég jól megy. Amennyiben nem akarnának a keresztesek visszavonulni, a földesurak hadba akarnak indulni ellenük, és leverni őket. Mert nagy károkat okoznak nekik és megölnek sok nemesembert. Mint azt sok szavahihető embertől hallottam, az Alföldön száznál több nemest öltek meg. Egyáltalán senki sincs biztonságban felőlük. Továbbá tudja Apám Uram, a földesurak a piactéren kihirdették, ha a keresztesek nem akarnának hazamenni, mindenki, aki egy keresztesvitézt lever vagy elfog, bocsánatot nyer az eközben elkövetett bűne és minden bűntől mentes. Mivel pedig ezt a városban az egész nép hallotta, összefutottak a keresztesek és a jobbágyparasztok a piactéren és kijelentették, hogy segítenek egymásnak és összetartanak a nemesekkel szemben. Azt kiáltották: Most már semmi se bűn ! Isten magával! 1514. Áldozócsütörtök utáni pénteken. Fia, Stek János orgonista." Stek János, mint mestere Grünpeck, az orgonálás mellett orgonakészítéssel is foglalkozott. Mégpedig a körülményekből arra kell következtetnünk, hogy orgonaépítő művészetének hamarosan híre terjedt. Csak így érthető, hogy 1517-ben Zágrábba hívták, hogy a székesegyház orgonáját modernizálja. A zágrábi székesegyházban csak 1506-ban készült az első nagy orgona a karzaton. Lukács püspök építtette azt bizonyos Márkus nevű orgonaépítővel.

2Ü Ez azonban még középkori ún. Blockwerk volt, amelyen az egy szélládára helyezett sípsorokat csak együttesen lehetett megszólaltatni. Vagyis az orgona mindig azonos hangerővel és azonos hangszínben szólt.

27 Az egymástól függetlenül hangzó sípsorokból épített ún. regiszter-orgona a 15. század végén terjedt el Európaszerte. Hazánkban a 15—16. század fordulóján több célzást találunk a különböző forrásokban a regiszterorgonára.

28 Az első kifejezett említése azonban Stek János személyéhez fűződik. Mint említettük, 1517-ben Stek Jánost meghívta a zágrábi káptalan, hogy orgonájukat felújítsa. A felkérésre Stek 1517. november 9-én így válaszolt: „Scripsistis praeposito Quinqueecclesiensi ralione renovationis vestri organi. Pro 50 for. cum omnibus suis defectibus in vestris expensis cum novis vocibus nunc inventis, ex novo vobis reformabo".

29 Vagyis a zágrábi káptalan a pécsi prépostnak írt az orgona felújítása érdekében. Stek vállalta, hogy az újonnan feltalált regiszterekkel (cum novis vocibus nunc inventis) megújítja a 11 évvel előbb épített orgonát. Alig lehet kétséges, hogy Stek a regiszter-orgonát Budán ismerte meg az említett kiváló orgonaépítők körében. Ez viszont azt bizonyítja, hogy a 15—16. század fordulóján a magyar orgonaépítés a korabeli európai szinten állott.