Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

12. ábra 1842-ben megrepedtek, a víz a föld alatt a pincékbe folyott. Végül is a vezeték 20 ölnyi szakasza helyett 40 darab félöles vascsövet fektetett le a város.

1 ,J0 Az Ignác-kút a Flórián-kúton át Tettyén fakadó vizet kapott. Az elfolyó vize a Lyceum, Munkácsy (Nepomuk) és a Bercsényi utca vonalán folyott ki, az Országútat keresztezve, a rétbe. 1859-től mind több Nepomuk utcai lakos kapott engedélyt magánvízvezeték építésére, az Ignác kútból. Az első kúttulajdonosok 1864-ben leírták, hogy a házuktól a Bercsényi utca felső sarkáig a maguk költségén fektettek le 60 ölnyi föld alatti vezetéket, amelyen a felesleges víz elfolyhatott. Az utca később is sáros és jeges lehetett, mert a kút előtti teret és az elfolyó víz útját 1862-ben kikövezték. A környék lakói összesen 26 forint 50 krajcárral járultak hozzá a kövezési költségekhez.8 Az Ignác kutat is 1892 után bontották le. Helye a kerítés felemás falazásánál ma is látszik. Irgalmasok melletti kút. (Miseriek utszájában a kút, 1834; Nepomuk utczai vízmeder, 1871; Brun neben den Barmherzigen, 1827; Barmherzigen brun, 1827; Brun in der Barmherzigen Gasse, 1837;) A kapucinusok, majd az irgalmasok városfalon belüli telkének a határai többször változtak. A területnek a törökkor utáni pontos határait sem ismerjük. Előzőleg említettük már azt a levelet, amelyet a Tanács küldött 1891-ben az Irgalmas Rend perjeljének. A levél szerint az irgalmasok 1796-ban azért kaptak ingyen vízhasználatot a várostól, mert a Fő téri kútból, vagy kutakból, az Irgalmas utcán, majd a rend területén át folyott a Szemináriumi forrás vize.

21 A Siklósi kaput a Fő térrel (Széchenyi tér) összekötő Siklósi utca később kapta az Irgalmasok utcája nevet. A mai Munkácsy Mihály utca vonalát Haüy már feltüntette. A Munkácsy