Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

bőven buzog, hogy néhány száz lépésre már malmot hajt, s rajta 18 malom, papírgyár, serház, fűrészmalom, tabakosok, tímárok, kallósok, pokrócosok dolgoznak."

75 A kérelmek elutasításának más oka is volt. A fejlődő kapitalizmus már a nagyiparnak és a szabad kereskedelemnek kedvezett. „Az itthelyi molnár czéhegyetembe" aláírásu beadvány 1852-ben megírja világosan a céh egyre nehezebb helyzetének az okait. A kérelemben leírják, hogy a molnár céh 1850-ben 1030 forint adót fizetett, 1851-ben 1200-at, 1852-ben 1222 forintot. Mesterségük azonban „üzletelésbe tetemes károsodást szenvedett", mert a lisztet bárhonnan szabadon szállíthatták ki- és be, a városi vámhatárok megszűntek: „az itthelyi gőzmalom felállítása óta" is csökkent a jövedelmük. Levelük befejező részében közlik, hogy amennyiben 1853-ban meg nagyobb adót vetnek ki rájuk, mint írják: „elveszni kéntelenítenek".

73 A Tanács a fejlődő városba juttatott víz mennyiségét háromféle módon növeltette: újabb forrásokat kötöttek be (pl. Bálicsban); a tettyei főforrás vízmennyiségét 7000 köblábbal gyarapította

77

; az elszegényedő molnároktól megvásárolta a malmokat a vízhasználattal együtt és a vizet a városi vezetékbe juttatta. Például 1877-ben a város megvette az Angyal- és a Szutter-féle malmot és a Gilitzer-féle keményítőgyárhoz tartozó malom használati jogát. Vízvezetéki Szakbizottság létesült, amely segédkezett a Tanácsnak a malmok vásárlásában, a régi vízvezetékek javítási munkáinak az irányításában, és egy új korszerű vízvezeték létesítésének az előkészítésében

78

. A malmok később olyan hátrányos helyzetben voltak, hogy akár el is foghatták előlük az összes vizet, és az egész mennyiséget a városi vezetékbe irányították.

7y A Petrezselyem-forrás vize, a térkép szerint, a korábban már ismertetett vezetéken folyt a Petrezselyem utca északnyugati sarkán álló 1. számú ház udvarán lévő elosztó medencébe. A medencéből a víz egy része a püspöki rezidencia felé folyt tovább, a másik része a Petrezselyem-kutat, majd a felesleg onnan továbbfolyva, az utca délnyugati sarkán működő fürdőt táplálta. A Petrezselyem-kútból kiinduló másik vezeték látta el vízzel a Klimó és a Sánc utca sarkán 1873-ban épített közkutat, és a Makár utcai szandervárt is. A Petrezselyem-kút később a térkép szerinti 1. és 2. ház közé került. A vezeték eredetének a tárgyalásánál említettük, hogy a forrásra a múlt század végén a püspök is és a város is szolgalmi joggal bírt. Amikor a város a feudális kötöttségétől megszabadult, régi uraival — a püspökkel és a káptalannal — nem tudta tisztázni az osztozkodásból adódó valamennyi vitás kérdést. Láttuk, a káptalannal és a Papneveldével csak 1943-ban fejezte be a város a források és a vízvezetékek birtoklásával, fenntartásával kapcsolatos vitáját. A püspök szolgalmi jogát a török idők óta csak egyszer vonták kétségbe, akkor is csak a Petrezselyem-forrás körül lakó polgárok és nem a város. 1829-ben ugyanis a küldötteik kérték a Petrezselyem-forrás kisajátítását a közösség részére. A város a kérést elutasította.

80 Az 1841-es száraz esztendőben viszont a püspök emberei fogták fel a forrásnál a vizet, és mint a kútmester jelentette: „ezt gyakran cselekszik".

81 A város a helyettes kapitánnyal vizsgáltatta ki az ügyet. Sajnos a beszámolójelentést nem találtuk meg. 1841-ben valószínűleg azért mentek a forráshoz a püspök emberei, mert 1836-ban amikor a Barátok utcájában akarták a tartály vizét kimerni, a városi hajdúk sértegették őket, majd el is kergették. A püspöki tiszttartó ekkor a hajdúkat feljelentette a Tanácsnál, de elutasították a panaszát.

82 1853-ban a Gazdasági Választmány jegyzőkönyve megemlíti, hogy a Petrezselyem vízfolyás miatt újabb vita támadt a város és püspökség között.

83 1892-ben amikor a régi közkutak sorsáról döntöttek, a Petrezselyem-kutat meghagyták.

84 1895-ben nagy hóolvadás volt, a bőven fakadó víz feltépte a vezetéket, és elöntötte a házak pincéjét.

85 A György ésaz Árpád utca között falazott csatornát építettek a fölösleges víz levezetésére. A püspöki uradalom a készítési költség I/2 részét (57 forintot) kifizette a városi számvevőségnek.

80 A rossz vezeték azoknak a háztulajdonosoknak, akiknek a telkén áthaladt, továbbra is károkat okozott. A mérnöki jelentés szerint a vezeték a püspökség és a vá-