Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Galambos Ferenc: A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái

Fölnőtt gör. keletiek száma 49, gyónni nem tudó gyerekeké 20. (Az összeírásban Bozsok már önálló plébánia). ELLEND. 1732 Azon kívül, hogy Berkesdhez tartozónak mondja, mást nem közöl. 1754 Itt sem találunk tanítóval kapcsolatosan följegyzést. 1761 Iskolamester ugyanaz mint Berkesden. A községet 156 fölnőtt lakja és 55 gyerek; mind magyarok. FÉKED. 1732 Nem szól róla. 1754 Iskola vezetője: Kresz Jakab. Ismeretei a gyerekek tanításához elegendőek. Gyónóképesek 217-en, gyónni még nem tudók 77-en. 1761 Iskolamester Kresz Jakab, 40 éves, ismeri a hit elemeit, ezeket az írás-, olvasással együtt a gyerekeknek is képes továbbadni. Jóéletű, mégis van egy hibája, hogy az ivásban kissé mértéktelen. — A községtől nem kap külön lakást. Fölnőtt 228, gyerek 81 van; nyelvük német. HIRD. 1732 Iskolai vonalon semmiről sem értesülünk. 1754 Tanítója Vasassal közös. Fölnőtt: 193, gyónni még nem tudó: 100. 1761 Tanítóval kapcsolatban nincs változás. Fölnőttek száma: 163, gyerekeké: 76. Római katolikus magyarok. KÉKESD. 1732 A vizita szól tanítói jövedelemről, de nevet nem említ. 1754 Nincs említés. 1761 Berkesddel közös kántora van. 188 fölnőtt és 80 gyerek lakja; mind magyarok. (Mária) KÉMÉND. 1732 Vörsönd-plébániához tartozik; van tanítója (preceptora). Lakosainak száma összesen: 178. (Vörsöndi vizita). 1754 Az iskola vezetője Hengel József. Józan, jóerkölcsű ember, akinek megvan a megfelelő tanítói műveltsége. Gyónóképes 256, nem gyónó képes 50 személy. (A vizita jegyzőkönyve ebben az időben Kemed-nek nevezi a falut). 1761 Iskolamester, orgonista és kántor Hengel József, 26 éves; életvitele és erkölcsei tűrhetőek; a hit elemeit ismeri, de a gyerekeknek nem képes őket megmagyarázni. A legszükségesebbet mégis meg tudja a gyerekekkel tanítani. Téli időben fölügyel rájuk, mert nyáron a szülők nem engedik gyerekeiket iskolába, hanem jószágaik legeltetésére fogják őket. Lakása a szent Márton templom szomszédságában van. Fizetésének teljes összege évi 83 Ft. (Neve itt is „Kerned"). A lakosság száma 469 fölnőtt és 142 gyónni még nem képes. KISNYÁRÁD. 1732 Vörsönd leányközségeként történik róla említés. A falunak van tanítója a gyerekek oktatására, de nevét nem mondja. Fizetését közös megegyezés alapján kapja a lakosságtól. A faluban összesen 123 lélek lakik. 1754 Tanító: Elter Miklós. Latinul olvas, de nem érti; zenében járatos és alkalmas a gyerekek oktatására. Az iskolában járó gyerekek szülei vágják és behordják a tanító fáját fizetés fejében. Télen 40 tanítványa van. 206 gyónóképes és 76 gyónni nem tudó lakik a faluban. Mindnyájan katolikus németek. 1761 Iskolamester és kántor Höllebrant János, aki 20 éves. írás- olvasáson kívül a hittant is törekszik megmagyarázni. A község által épített különálló házban lakik. Fölnőttek száma 176, gyerekeké 61. L1PTÓD. 1732 Nem említi 1754 Tanítóról nem tesz említést. 59 gyónni tudó és 24 gyónni nem tudó személy lakja. Van a faluban 40 rác ház is. 1761 Tanító nincs. Felnőtt katolikus 119, gyónni nem tudó gyerek 64 van.