Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

6. Ha így nem gyűlik be a szükséges pénzösszeg, a közgyűlés elhatározta, hogy közadó módjára kell behajtani a hiányzó összeget. A jelentkezőket a bizottságnak fel kellett esketnie a nemzetőrség eskümintája szerint azzal a kibővítéssel, hogy szolgálatukat mindaddig folytatják, amíg a hazának szüksége lesz rájuk. 35 Az önkéntes nemzetőrség felállításával Baranya megye állandó bizottmánya augusztus 21-én tartott közgyűlésén foglalkozott, hogy az önkéntesen jelentkező nemzetőrökből, erős, egészséges férfiakból a szabadságharc tartamára állandó hadierőt kell kiképezni, amely a kormány rendelkezésére áll, rendes fizetés mellett. Tisztek és közemberek a minisz­terelnöki rendelet szerint olyan fizetést kapnak, mint a honvédség tagjai. A bizottmányi közgyűlés megállapította, hogy Baranya megyének az összeírásban sze­replő 25 077 rendes nemzetőréből 1564 önkéntes nemzetőrt kell kiállítani. Ezt a községek arányszámának megfelelően osztották fel a lakosság között. Ha egy-egy községben nem volt elég jelentkező önkéntes, az állandó bizottmány úgy határozott, hogy ott sorshúzás útján történjék meg a létszám kiegészítése. Az állandó bizottmányi közgyűlés az önkéntes nemzetőrség megszervezésére vonatkozó miniszterelnöki rendelet végrehajtásánál figyelembe vette Csányi László ajánlatát is, hogy addig is, amíg az önkéntesek kiállítása megtörténik, az eddigi mozgó nemzetőrséget hasz­nálják fel őrszolgálatra a védelmi vonalnál. Az önkéntes nemzetőrség felállításáról Baranya megye állandó bizottmánya a következő­képpen határozott: 1. Az állandó bizottmány magáévá tette az önkéntes nemzetőrség szervezésére vonatkozó miniszterelnöki rendelet maradéktalan végrehajtását. 2. Az önkéntesek szervezésének sikere érdekében a 8 pengőkrajcár rendes nemzetőri napidíjon felül az önkéntes nemzetőrök részére a megyei pénztárból még 8 pengő krajcár pót­díjat állapított meg a bizottmány, valamint ruházatot. 3. Az ennek fedezésére szolgáló költséget a megye lakosságára kívánták kivetni, megfe­lelő kulcs és birtok-arány szerint, tekintetbe véve a megszűnt úrbériséget. 4. Az 1564 főnyi önkéntes nemzetőrt a községek népességi aránya szerint kellett kiál­lítani a járási tisztviselők segítségével. 5. Mivel az önkéntes sereg kiállítása hosszabb időt vett igénybe, elrendelték, hogy a mozgó nemzetőrök váltási idejét mindaddig fenn kell tartani, amíg az önkéntes nemzetőrség kiállítása befejeződik. 36 Baranya megye az önkéntes nemzetőrség szervezésével kapcsolatban pótutasítást is adott ki. Ebben elrendelte, hogy az önkéntesek közé nem lehet felvenni a 19, 20, 21 és 22 éveseket, mivel ezeket a rendes katonasághoz kell besorozni. Csak olyan helybeli születé­sűeket lehet az önkéntes nemzeti őrseregbe felvenni, akiket erre érdemesnek tart a községi elöljáróság. Azok a községek, amelyek a rájuk kivetett önkéntes létszámot nem tudták kiállítani, mozgó nemzetőreikkel továbbra is az őrvonalon tartoztak szolgálatot teljesíte­ni. Az önkéntesek kiállításának végső határidejét szeptember 18-ban állapították meg. A járási tisztviselőknek a golyós fegyvereket újra össze kellett írni a járásokban. Mivel ez nem lesz elegendő az önkéntesek számára, a hiányt a mozgó nemzetőrségnél levő fegy­verekkel kell pótolni. Az önkéntes nemzetőrség ruházatával kapcsolatban úgy határozott a bizottmány, hogy minden önkéntes kapjon egy sorkatonai köpenyt, egy nadrágot, egy sapkát, és egy pár csizmát. 37 Ha a ruházathoz szükséges posztó nem lenne elegendő, azt szűrből kell elkészíteni olyan módon, hogy csapatonként a ruha egységes legyen. Miniszterelnöki rendelet hagyta meg Baranya megyének, hogy az egész dunántúli terü­letből az önkéntes nemzetőri csapatokat Pápára kell szállítani. Azt is közölte Baranyával is, hogy az önkéntes nemzetőrség parancsnoka a dunántúli kerületben Kosztolányi Móric. 3 " Kosztolányi őrnagy hamarosan jelentést kért Baranya megyétől az önkéntes nemzetőrök

Next

/
Thumbnails
Contents