Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben
körül alakítsa ki hadi működésének központját. Hozza ide ágyúit, mert ez a vidék van kitéve legjobban az ellenség prédájának, pedig kedvezőek a feltételek az ellenség feltartóztatására. Batthyány kormánybiztos pedig éppen Pécs várostól kért szakértőket a Bácskából Mohácsra visszaérkezett ágyúi kezelésére és a városi tanács küldött is neki pattantyúsokat (tüzérek). Nem volt alaptalan a félelem Pécsett a horvátok bosszújától. Amikor nemzetőreink a lőszerszállítmányt Oroszlón elfogták, a Baranyán már átvonult ellenség hátvédjei visszafordultak, s Börzsön József sásdi főbíró lakását feldúlták, bútorait összetörték; a sásdi községi bírótól pedig elvették pénzét és a község pénztárába befolyt adót. A Roth és Filipovics tábornokok által vezetett horvát tartaléksereg csak Székesfehérvárnál értesült a fősereg pákozdi vereségéről. Amikor azonban innen visszafordultak, október 7-én Ozoránál fegyverletételre kényszerítette őket Perczel Mór és Görgey Artúr. A szétszórt horvát katonaság október 11-én érkezett Pécsre. Itt emberségesen fogadták őket, de Batthyány Kázmér csak ünnepélyes eskü letétele után engedte őket haza Horvát-Szlavonországba. 47 Amikor már távol volt a veszély, olyan hírek terjedtek el a megyében, hogy a pécsi kerület főhadbiztosa Jelacic egyik generálisának Rothék betörése alkalmával pénzt juttatott volna. Ez azonban üres rágalomnak bizonyult, mert a megyei vizsgáló választmány jelentéséből kiderült, hogy az átvonult ellenséges sereg egy krajcárt sem vett fel a pécsi hadipénztárból. Hiába határozott annak idején úgy a városi tanács — félve Roth haragjától —, hogy Batthyány Kázmér a városon kívül üssön tábort nemzetőreivel a kormánybiztos már október 2-án Pécsre tette át főhadiszállását, hogy az ellenség visszatérését megakadályozza. A városi tanács helytelen határozatáért Jellasich János városi főbírót szigorúan rendreutasította, sőt felfüggesztéssel is megfenyegette. Mivel Batthyány Kázmér ezért a város egész közönségéhez intézett levelében is rosszalását fejezte ki, Jellasich János főbíró bejelentette, hogy főbírói hivataláról még 1848 mindenszentek napjáig le fog mondani. — A főbíró ellen egyébként, mint városi újoncozási bizottsági elnök ellen a tanácson belül is kifogások merültek fel, hogy igen nehézkesen halad Pécsett a honvéd újoncok toborzása. A miniszterelnökhöz küldött jelentésében Jellasich János főbíró azzal védekezett, hogy ,,egy ember és annak határt nem ismerő pártja rontá meg nálunk leginkább a törvény és hatóság eránti engedelmességet". ls A főbíró az év vége felé végül is lemondott tisztségéről. A horvátok inváziója igen felfokozta a baranyai nép harci szellemét. Amikor elterjedt a híre, hogy az ellenség az oroszlói rajtaütést meg akarja bosszulni, Pécsről és Mohácsról több mint 10 000 felkelő jelentkezett fegyveres szolgálatra. Mohácson nem adtak ki addig útleveleket, amíg a felkelés tartott. Batthyány Kázmér felhívására tehát valóban volt népfölkelés Baranya megyében. A falusi népfölkelők valósággal tódultak be Pécs városába. Batthyány Kázmért ebben az időben a Dráva vonal védelmére kiküldött főparancsnoknak emlegetik. Pécs város gazdasági hivatala a népfölkelés alkalmával idejött falusiak részére élelmiszert és bort szolgáltatott ki. 48 Jelacic József horvát bán betörésének felszámolása után Batthyány Kázmér Eszék várába tette át főhadiszállását. Megnövekedett seregével október 22-én vonult be az eszéki várba, hogy a Dráva vonal védelmére biztosítsa ezt a fontos várat. Ettől kezdve Batthyány Eszéken tartózkodott és hónapokon keresztül innen keltezte jelentéseit, leveleit. Bevonuló seregét önkéntes nemzetőrök és népfölkelők alkották, de bevonulása után főparancsnoksága alá tartozott a várban tartózkodó rendes katonaság is. A horvát betörés felszámolása után Baranya megye is arra törekedett, hogy a főerőt Eszékre csoportosítsa. Miután megnövekedett a nép lelkesedése a védelmi harc iránt, a megye most már minden nehézség nélkül kiállította az eredetileg kiszabott 1564 fős önkéntes nemzetőrséget, s az önkéntesek részére a felsőbb utasítás szerint minden felszerelési tárgyat