Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

megye állandó bizottmányának közgyűlése is foglalkozott e kérdéssel és elítélte Teleki vezérőrnagyot elvetemültségéért. A bán serege elérkezve Kanizsáig, ott két oszlopra tagolódott és a Balaton két oldalán haladt a főváros irányába. Az északi oszlop átvonult Veszprémen, a déli pedig Enyingen és Székesfehérvárnál egyesültek újra. Itt a horvát sereg néhány napra megállapodott és Jelacic katonakórházat rendeztetett be. Közben a magyar kormánynak sikerült megszerveznie az ellenállást, és szeptember 29-én Pákozdnál Móga altábornagy, pesti hadosztályparancsnok vezérletével a magyar honvédség megverte Jelacic seregét. A 48-as új magyar honvédség éppen a pákozdi csatában alakult ki önkéntesekből, mozgó nemzetőrökből, rendes katonákból, félig kiképzett újoncokból, népfelkelőkből. Amíg azonban a történelmi események Északkelet-Dunántúlon idáig fejlődtek, a délkeletdunántúli megyékre, köztük Baranyára is sok feladat várt a szintén betörni készülő horvát sereg jobbszárnyával szembeni aktív védekezés megszervezése során. A Dráva túlsó partján elhelyezkedett Jelacic bán támadó seregének a jobbszárnya is közben felkészült arra, hogy átlépje a Dráva folyót. Ugyanekkor Baranya megyéből szinte minden védelmi erőt elvontak: a sorkatonaságot, a honvédeket, a veszprémi mozgó nemzetőröket, sőt még a tolnai önkéntes nemzetőröket is, akiket ide irányítottak, de útközben visszarendelték őket és gőzhajón Pestre szállították. A baranyai mozgó nemzetőrség három zászlóalja 4500 emberrel és a siklósi vár 5 ágyújával Bácska alsó részén tartózkodott. Kérte tehát a megye a hadügyminisztériumot, hogy a baranyai nemzetőröket ágyúikkal engedjék haza, hiszen a szolgálati idejük régen lejárt. Az egy zászlóaljba sorozott 800 főre menő baranyai önkéntes nemzetőrséget a megye védelmére használják fel. Rendeljenek Baranyába megfelelő számú katonai erőt is, hogy a nemzetőröknek és népfelkelőknek legyen katonai támogatásuk. Baranya megye állandó bizottmánya, élén Batthyány Kázmér főispánnal Dárdát és Siklóst akarták két fő védelmi ponttá kialakítani. Dárdáról tartani lehetett a Dráva vonal gyengébb pontjait is, mint a nárdi és orisáncai átkelőhelyeket. Siklósról pedig gondoskodni lehetett a drávai vonal egyéb gyenge pontjairól, beleértve a páli és vej ti réveket is. Batthyány Kázmér főispánra bízták, hogy a veszprémiek által üresen hagyott védelmi vonal őrzéséről megyei erő által gondoskodjék és elrendelték a hazafiságukról ismert Dráva menti lakosok általános felkelését.™ Batthyány Kázmér főispán Pécs várost is értesítette, hogy védelemre kell berendezkedni. Baranya megyére előirányzott 1564 önkéntes nemzetőrből csak 800 gyűlt össze, de ezek egy zászlóaljat alkotva, rendes vezérlet alatt a megye déli határaihoz fognak vonulni. A védelem további erősítése céljából kérte, hogy a pécsi városi önkéntes század saját tisztjei vezetése alatt szintén csatlakozzék a megyei védelmi sereghez, amelynek mintegy a magvát képezi majd. Bár a 150 főre tervezett pécsi városi önkéntes nemzetőrség is csak 100 főből alakult meg, de volt egyenruhájuk, viszonylag igen jól voltak felszerelve és kiképezve. Ezeket Batthyány Siklósra irányította, hol élelmezésükről a megyeiekkel együtt kívánt gondoskodni. Pécs város eleget tett Batthyány Kázmér felhívásának, annál is inkább, mert a miniszterelnök is Pécs várost teljes ellenállásra szólította fel.

41 Pécs város felhívásban szólította harcba az egész lakosságot: ifjakat, öregeket, az élethivatást keresőket. Az ifjak számára nincs szebb hivatás, mint harcbaszállni a haza szabadságának védelméért. A hadbavonult fiatalok ezen éveit beszámítják a szolgálatukba. Az öregek nyugodtabban hajthatják majd le a fejüket szabad földön. A gazdagabbak állítsanak ki minél több fegyverest, hogy biztosíthassák javaik védelmét. A családok saját nyugalmukat teremtik meg, ha áldozatokat hoznak a haza és szabadság védelmében — olvashatta a lakosság Pécs város felhívásában. A horvát propaganda továbbra is röpiratokkal árasztotta el Baranyát, hogy a lakosságot là