Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

Pécsett is felállítottak egy toborzási körzetet, ahova Baranya megyén kívül Somogy, Tolna és Bács megyék tartoztak. Ez utóbbiak székhelyén, vagyis Kaposvárott, Szekszárdon és Zomborban voltak a toborzó helyek, ahonnan a besorozott újoncokat Pécsre, mint körzeti székhelyre irányították. A körzeti székhelyeken alakultak meg az első honvéd zászlóaljak; Pécs a 8. honvéd zászlóalj alakulási helye volt.

15 Szemere belügyminiszter május 28-án kelt rendeletével meghagyta Baranya megyének, hogy Pécsett mint toborzási főhelyen egy toborzó tisztből, egy megyei polgári biztosból és egy orvosból toborzási bizottságot kell alakítani. A toborzó tisztet a minisztérium nevezte ki. A polgári biztost a megye jelölte ki, ugyancsak egy megyei orvos látta el a bizottságban az orvosi teendőket, mivel katonaorvos nem volt a városban. Polgári biztosnak a megyei állandó bizottmányi közgyűlés Pleiner Antalt választotta meg. Ugyanekkor a pécsi járási főszolgabírót megbízta a besorozott újoncok élelmezésével. Sorozási helynek a pécsi kaszárnyát jelölték ki és elrendelték a járási tisztviselőknek, hogy a toborzásról, annak helyéről pontosan értesítsék a községeket. Csanády Pál kapitányt (később ezredes) nevezte ki a minisztérium a pécsi katonatoborzó bizottság hadfogadó tisztjének. A 8. honvéd zászlóalj toborzása Pécsett már május 26-án megkezdődött. Pleiner Antal újonctoborzási polgári biztos a toborzás azonnali eredményes megkezdése végett előlegként ezen a napon kért 1200 pengő forintot kölcsön a megye pénztárából. Kérését a toborzó tiszttel egyetértésben terjesztette elő, tehát ekkor már Csanády Pál főhadfogadó is itt tartózkodott. Baranya megye állandó bizottmánya a kért összeget kölcsönként kiutalta addig is, amíg a felsőbb rendeletek szabályozzák Csanády Pál toborzó tiszt utalványozási jogát.

16 A pécsi kerületbe tartozó többi toborzó helyen lényegében ugyanebben az időben indult meg a toborzás: Szekszárdon Perczel Miklós irányításával május 27-én, Kaposvárott pedig május 28-án. A pécsi körzetben tehát Csanády Pál volt a hadfogadó parancsnok, vagy főhadfogadó. A körzeti katonai toborzási bizottság munkájának eredményeként — a többi megyékből beszállított újoncokkal együtt — a 8. pécsi honvéd zászlóalj létszáma július végére 770 főre emelkedett. A zászlóalj parancsnokának Vitális Ferenc őrnagyot nevezték ki. Az önkéntes honvédséghez tiszteknek pedig Perczel Sándor kapitányt és Kajdacsy Antal hadnagyot javasolta Baranya megye kinevezésre a hadügyminiszternek. Tehát mozgó nemzetőrökből, honvédújoncokból és hazakerült magyar sorkatonaságból akarta a magyar kormány megszervezni az ország védelmét a délről fenyegető veszéllyel szemben. A veszély Baranya megyét is ugyanúgy fenyegette, mint a többi déli megyéket. Hiába volt Baranya megye levélváltása Zágráb megyével, vagy a szomszédos Verőce megyével, nem sikerült a Dráván túliakat jobb belátásra bírni. A horvátok felkészülése a támadásra egyre fokozódott. Tolna vármegye június közepén átirattal fordult Baranya megyéhez, hogy az ország déli részeit elárasztó bujtogatok távoltartására fogjanak össze és tegyenek hasonló intézkedéseket. Azt is kérte Baranya megyétől, hogy értesítse időnként, ha a támadással fenyegető veszélyes elemek Dráván túli mozdulatairól tudomást szerez. Tolna megye levelét Baranya megye rokonszenvvel fogadta és értesítette, hogy milyen intézkedéseket tett a horvát bujtogatok beszivárgásának a megakadályozására. Ezek az intézkedések a következők voltak: Elrendelte a járási tisztviselőknek, hogy útlevéllel lássák el az utasokat. Utasítást kapott a megyei csendbiztos, hogy a drávai átkelőhelyeknél pandúrokat helyezzen el a gyanús elemek beszivárgásának a megakadályozására. Ugyancsak pandúrok kivezénylését rendelte el a mohácsi és szekcsői szigetek megfigyelésére. Végül a mohácsi hajóállomáshoz és az eszéki hídhoz egymást váltó tisztviselőkből rendelt ki a megye állandó felügyeletet.