Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

Az iparügyi miniszter rendeletére nemzetőri szempontból járásonként elvégezték a céhlegények összeírását. Batthyány Lajos miniszterelnöktől érkezett a megyéhez és a városhoz olyan rendelkezés is, hogy a nemzetőrségi összeírásoknál lovas nemzetőri alakulatokat is lehet szervezni. Az országos nemzetőri haditanács nyereg- és szerszám-leírást is adott a lovas nemzetőrség részére. Megyénkben azonban ebben az időben nem került sor lovas nemzetőrség szervezésére. Ami a nemzetőrség szervezését illeti, a megyei nemzetőrséget zászlóaljakra, a zászlóaljakat századokra osztották. Két járás nemzetőrségét vonták össze egy zászlóaljba. A zászlóaljak élére nemzetőrségi őrnagyokat állítottak, akiket a megye felterjesztésére eleinte a belügyminiszter, majd a miniszterelnök, később pedig az országos nemzetőrségi haditanács nevezett ki. A többi tiszteket a nemzetőrök maguk választották. A felsőbb hatóság századosokat is megbízhatott a zászlóaljparancsnoksággal. Baranya megyébe Perczel Antalt, Mihálovits Mihályt és Gullinger Józsefet nevezték ki zászlóaljparancsnokokká. Pécs város nemzetőrségét kezdetben báró Gervay Adolf elsőkapitány vezette. Később a város közgyűlése azt állapította meg, hogy a nemzetőrség hadi felkészítése szempontjából feltétlenül szükség van egy városi nemzetőrségi őrnagyra. Kormányhatósági jóváhagyástól függően a városi közgyűlés ideiglenesen ki is nevezte őrnaggyá Mihálovits Imrét a szigeti külvárosi őrsereg volt kapitányát. Pécs városnál azonban a nemzetőrségi őrnagy személyének kérdése véglegesen csak akkor oldódott meg, amikor Batthyány Kázmér főispán a városi nemzetőrök őrnagyául is Perczel Antal megyei nemzetőrségi őrnagyot jelölte ki. Ezt később a kormányhatóság is megerősítette. A nemzetőrségi főtisztek és tisztek, akár a kormányhatóság nevezte ki őket, akár a nemzetőrség maga választotta, rendszerint volt megyei, vagy városi tisztviselőkből kerültek a nemzetőrség élére, akik természetesen kiszolgált katonák, tartalékos tisztek voltak. Mohács mezőváros nemzetőrségének parancsnokává Schulczer István nyug. városi rendőrkapitányt jelölte ki. Mohácson meglehetősen nagyszámú nemzetőrség alakult, 1200 főt vettek fel a városi nemzetőri összeírásba. Schulczer kapitány osztotta fel századokra az őrsereget és ő irányította kiképzésüket. A tisztek részére minden nap, a közembereknek pedig minden szombat délután, valamint vasárnap reggel és délután tartott 2—2 órás kiképzési gyakorlatot.

1,; A nemzetőrség felszerelésének, ruházatának előállításáról elsősorban az államnak, de jelentős részben a helyi hatóságnak kellett gondoskodni. A katonai kiadások fedezésére a pénzügyminisztérium hadiadót vetett ki. A helyi hatóságok a maguk területén minden használható fegyvert összegyűjtöttek a nemzetőrség felszerelése céljára. Rendszerint helyben kevés volt a fegyver, ezért a kormánytól kértek felszerelést nemzetőreik részére. A városi kereskedésekben, Pécsett és Mohácson zárolták a puskaport és az ónt; ezeket számbavették, összeírták és hadianyag céljára lefoglalták. Pécs városban ugyanezt tették a bognároknál tárolt bükkfával, amelyből igen jó dzsida-nyeleket lehetett készíteni. Mohács város nemzetőrei részére maga készíttette el a városban működő 11 kézműiparosával a 255 db pikát, amelyért összesen 229 forint 30 krajcárt utalt ki.

11 Amikor Pécs város lőszert kért a nemzetőrök részére, Csányi László országos biztostól, azt a választ kapta, hogy addig is, amíg a kormány gondoskodik lőszerrel való ellátásukról, forduljon Pécs város Baranya megye alispánjához bizonyos lőszer mennyiség átengedése végett. Később Csányi intézkedésére 1000 puska érkezett Eszékről Baranya megye, 500 pedig Pécs város nemzetőrei részére. Sokszor megható példáját látjuk annak, hogy magánszemélyek is hogyan segítették a a védelmi harcra való felkészülést és milyen áldozatot hoztak ennek érdekében. Ilyen eset volt Patkovich József orvos Pécs város tanácsához intézett levele, amelyben — mivel öreg