Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

O. L. Nemz. Ht. 4183/1848. O. L. Kossuth — Polizei — Akten 57. BmL. kgy. jkv. 1833/1848. BmL. kgy. jkv. 1873/1848. Lásd a bevonulás szemtanújának jelentését. Dok. köt. (szerk.) O. L. Hadügym. 1848/1772. O. L. OHB. 1848/1254. A jelentésről hivatalos tudósítás jelent meg a Közlöny október 1-iki számában. Nemz. 1848. okt. 3. Közlöny 1848. okt. 1. O. L. OHB. 1848/2387. O. L. Csányi iratok 1271 rsz. 810. O. L. OHB. 1848/2119. O. L. OHB. 1848/2119. O. L. OHB. 1848/2218. Ember Győző: I. m. 85—86. 1. „Baranyában azonban, miután annyi vétkes hanyagságot, sőt a reakciónak is használó működést is tapasztaltam, és Pécsen, hol idvezítőjük gyanánt fogadtak, a megye tétlensége miatt igen nagy volt már az ingerültség, de általában egész Baranyában néplázadástól is lehet félni, mert a nép monda, ha Jellasics pusztít, az urakat gyilkolják le, minthogy ők mennének a horvátok ellen de az urak nem engedik, mert az urak ismét a robotot és dézmát akarják visszaállítani. A főispányhoz Pécsről, Siklósról és más helységekből küldöttségeket küldöttem a felkelés azonnali rendezése végett, és f. h. 1-én a Pécs városi közgyűlésen kéntelenítettem a főispány és a megyei tisztviselőség ellen kérlelhetetlenül kikelni, tetteiket reactionáriusoknak kijelenteni és a főkapitányt, Batthyány Kázmért, erélyesebb működésre felszólítani. Vadaim különösen a következők valának: 1. A hivatalnokok helységeikben már 3—4 hónap óta nem voltak. 2. A népet senki sem világosítja fel. • 3. A nyilvános bujtogatok sem fogatnak el. 4. Noha Szlavóniából átjönnek a bujtogatok, innen pedig Szlavóniába menvén a nép, ott bújkáltatik a Drávánál, mégsincs szoros vizsgálat. 5. A nemzetőrség sem rendezve, sem gyakorolva nincs. 6. A horvátok Róth vezérlete alatt már egy állomásnyira voltak Pécstől anélkül, hogy a megye tudott volna erről. 7. A főispány ahelyett, hogy az összegyűlt nemzetőrséget együtt tartotta volna, még azon nap, midőn a horvátok Pécset megszállották, szétoszlatta, a pécsiektől a fegyvert és puskaport elszedvén, a várost egészen védtelenül hagyá, maga pedig önkényteseivel együtt Mohácsra vonult a nép legnagyobb ingerültségére. 8. Czirer főbíró a pandúrok által elfogott és lefegyverzett horvát futárokat nemcsak nem tartóztatta fel, de még fegyvereit is visszaadván, előfogaton Róth után köldte. 9. ... 10. Batthány Kázmér Péccsel meghasonlásban van, mivel a várost védtelenül hagyá és úgy könyörögtette a pécsieket, mint Ferdinánd az országot, hogy Pécsre jönne és onnát kormányozná a megyét. 11. Hogy a főispány pecsovicsok által van környezve és azok tanácsa szerint cselekszik. 12. A megye és főispány tétlensége miatt néplázadástól tartani, mi legelőszöris Pécset semmisítené meg, mert a baranyai kaputosok Pécsen vannak összegyűlve." Stb., stb. Kossuth Hírlapja 1848. szept. 27. BmL. 1848-as gyűjtemény „Tisztelt Városi Közönség ! Városunk Tanácsától Jellasich és Chachinovics aláírással egy botrányos, önmagával ellenkező levéllel lépettem meg, ... önmagával ellentétben tudatlanságnak és gyávaságnak bélyegét viseli felszínén, meglehet honáruló rossz akaratot belsejében. Első részében fegyver és lőszer kívántatik, míg második részében felkérték, hogy magamat a Váróstul távol tartsam, s hadi működésektől megkíméljem ! — Minek hát akkor fegyver? Lőszer? ha vagy gyáva tétlenséget óhajtanak, vagy bűnös honárulással ellenség kezeibe juttatják, mert minden nagyobb erőt melly segedelmükre lehetne visszautasítanak. — És ezt nyilvánítják meztelen átalánosságban, még úgy sem módosítván nyilatkozatukat, hogy a nagyobb erőnek hódolni kénytelenek, hanem egyenesen minden ellenállástól lemondva, bár milly rabló csoportnak, s ennek dúlásainak szép városukat gyáván átengednék! — Meg vagyok győződve, hogy a méltatott levél betűi, nem szelleme Pécs városa derék hazafias