Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

gel jelent meg. Május 9-én Baranyavárott szállt meg, s onnan serege élelmezésére 5 ezer mérő zabot és 250 vágómarhát követelt a megyétől, majd átvonult a Dráván Eszékre. Hamarosan megjelent a városban Ottinger tábornok csapataival és hatalmas hadisarcot vetett ki. 100 000 ezüst forintot, ezerötszáz fehérneműt, 500 bakancsot követelt. A tanács a nyersbőröket összeiratta, a negyedmesterek minden házból egy-egy pár fehérneműt szedtek, a polgármestert utasították, hogy kötlevelet adva, a város minden lakosára birtokai arányában kényszerkölcsönt vethessen ki. Ilyen módon sikerült összeszedni a szükséges mennyiségű fehérneműt és 13 900 forintot. Közben követséget küldtek a bánhoz a sarc elengedésére, „mivel a város ily iszonyú büntetésre nem volt méltó". A sarc elengedése fejében a városnak el kellett vállalnia az ott állomásozó katonaság szállás- és élelmezési költségeit.

<J8 A megszállás alatt élő város lakóinak izgalmát csak fokozta a túszok szedése, akiket Eszékre vittek. Jelentős összegű térítvényért ugyan a bán a város kezessége mellett hajlandó volt szabadon engedni a 4 jómódú polgárt, Madarász Endre vasgyárost, Gyenes János káptalani mérnököt, Pirinyi Sándor gazdászt, Lakits Ferenc kereskedőt. Május 9-én az orosz cár bejelentette beavatkozását a magyar szabadságharc ellen. Kossuth a kormány felhatalmazása alapján általános népfelkelést hirdet. Ennek szervezésére kormánybiztosokat neveznek ki. Baranyában Majthényi József, volt első alispán szervezte a népfelkelést, de sem megfelelő anyagi, sem megfelelő szellemi erővel nem rendelkezett ahhoz, hogy a megyeszerte megmozduló parasztokat egységbe szervezze. A megszálló csapatok brutalitására természetes visszhangként következett be a baranyai nép fokozott ellenállása. Siklóson lefegyverezték rajtaütéssel a császári őrség egy részét. Ennek a megmozdulásnak a hírére Pécsről gyalogságot és ágyúkat irányítottak Siklósra. Ugyanakkor a városfalakat a katonaság szorosabb őrizet alá vette, nehogy a lakosság a siklósiakkal kapcsolatot teremthessen. Június 8-án a hosszúhetényiek kiverték a községből a csekély számú császári őrséget. Szalántánál nemzetőrök gyülekeztek, Belvárd is mozgolódott. A népmozgalom különösen akkor erősödött fel, amikor Perczel Mór megbízásából Kossá Dániel marócsai tanító hozzákezd a népfelkelés szervezéséhez. Június elején adja ki felhívását, amelyre tömegesen gyülekeznek a parasztok Csányoszró mellett, a Szilas erdőben. Amikor Perczel honvédéi átkeltek Bajánál a Dunán, Kossá Dániel azt a feladatot kapta, hogy szállja meg a szalántai erdőt, az utakat tegye járhatatlanná, akadályozza meg a Pécsről kiinduló ellenséget abban, hogy Eszék felé ágyúkat szállíthasson. Mintegy 2000 felkelő állt Kossá rendelkezésére ennek a feladatnak a megoldására. A rosszul szervezett és vezetett tömeg azonban Turony mellett június 10-én néhány száz császári katonával megütközve súlyos kudarcot vallott. A feldühödött császáriak Turonyban mintegy 70 embert lemészároltak, a falut felgyújtották.

0

" A Pécset megszállva tartó császári csapatok a bajai honvédek közeledésének hírére június 11-én egy nappal a turonyi összecsapás után, kiürítették a várost, s miután a drávai felkelőket előző nap szétverték, ágyúikkal Siklós felé el tudtak vonulni. Tehát a terv, amelyet Perczel kérése alapján kellett volna megvalósítani, kudarcba fulladt. Az ellenség Pécsről történt kivonulása után Perczel Antal baranyai nemzetőr parancsnok, Hillebrandt ügyvéd és Szálai csizmadia mester Hetény felé küldöttségbe ment, hogy a városba hívják a honvédeket. Még június 11-én délután Bonyhád felől a Budai-vámnál megjelent mintegy 30 főnyi ostoros lovas, másnap megérkezett Perczel Mórnak egy kisebb honvéd alakulata és br. Majthényi József kormánybiztos. A város megtartására népfelkelést hirdet, s megtartja a tisztújítást. Mivel Scitovszky püspök nem érezte magát biztonságban Pécsett és Bécsbe szökött május elején, Majthényi szállását a püspöki palotába tette. A városba mindenfelől özönlöttek a felkelők s számuk rövidesen több ezerre nőtt. A nagyszámú paraszti tömeg azonban csaknem teljesen fegyvertelen, lőfegyverrel nem ren-