Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc
1848. november 2 Puchner Antal erdélyi főhadikormányzó bikali vagyonának zár alá vétele Majthényi József első alispán elnöklete alatt tartott rendkívüli bizottmányi ülésen jelen voltak : Perczel Imre m. alispán, Mihálovits Károly, Cseh Eduárd, stb. — több helységbeli polgártársak, mint bizottmányi tagok és számos tisztesebbek, mint hallgatók. A honvédelmi bizottmány f. é. október 27-én költ rendeletében Puchner Antal Erdély ország volt fő hadi kormányzónak, mint azon hó 16-án költ felszólítása által hűtlenségi bűnbe esett honárulónak e megyében létező ingó és ingatlan javait zár alá vétetni elhatározta, ennek teljesítésére Koczán József közvádlót megbízván; egyszersmind elutasítja e megyét, hogy nevezett közvádlónak e tekintetben a kellő segedelmezést kiszolgáltassa. Ezen rendelet másolatban első alispán, úgy az illető járás főszolgabírájának oly utasítással kiadatni rendeltetik, hogy a nevezett közvádló felszólítására a szükséges segedelmezést, s ha megkívántatnék, hatalomkart kiszolgáltatni s e kínt ezen rendelet pontos teljesítésében segédkezet nyújtani kötelességöknek ismerjék. (Eredeti jegyzőkönyv) BmL. Baranya vm. kgy. jkv. 1905/1848. sz. A baranyai földbirtokos báró Puchner Antalt itthon is hazaárulónak tartották, hiszen a pesti forradalmat anarchiának, a magyar szabadságharcot rémuralomnak nevezte és bizonyságot tett a bécsi udvar politikája iránti hűségéről. Baranya megye közgyűlése ezért minden segítséget megadott Puchner bikali birtokának a zár alá vételéhez. 1849 március 12-én tartott közgyűlés mentette fel ismét zár alól Puchner birtokát. Az ellenforradalmi erők visszatértekor az OHB rendeleteit megsemmisítették. (BmL. Baranya vm. kgy. jkv. 35/1849.) 1848. december 2 Batthyány Kázmér jelentése az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, hogy hadieszközök gyártása céljából felvette a kapcsolatot a pécsi vasgyárral Tisztelt Országos Honvédelmi Bizottmány ! F. é. Nov. 21-től 3342/eln. szám alatt kelt felhívásra, hogy a pécsi vasgyárral magamat érintkezésbe téve, positions ágyúk, hegyi haubitzok, s ágyú golyók öntése, iránt alkut kössek; minthogy Eszéken elfoglalva lévén, innét nem távozhattam, B. Majthényi Jósef első alispány urat bíztam meg, hogy a vasgyár igazgatósággal a kívántakról értekezvén, a vég alku megkötése s a minták végett, itteni helybeli szakértő tüzértisztek irányt adó javaslataik kihallgatásáért a gyár igazgatóság egyik felhatalmazott tagját, Eszékre küldje. Mire a tisztelt alispány úrtól f. hó 30-Ó1 következő választ nyertem: „Továbbá Mságod rendelését mentől előbb sikeresíteni szándékozván, miután Madarász vasgyár igazgató Pestről haza nem érkezvén a vasgyárbeli munkavezetőt magamhoz hívatván, Méltóságod szándékát eleibe adván, tőle azon választ nyertem, miként a pécsi vasgyár aligha fogja Msgod szándékát sikeresíthetni, miután tökéletesen nyers vas hiányban léteznek, Madarász igazgató e czélból utazott Pestre, de főkép azon ok fogja a munka elvállalását gátolni, miként csupán az ágyúk elkészítéséhez szükséges eszközök és gépek elkészítésére legalább hat hét kívántatik, s illy vállalat felvállalására legények heányával is vannak, — a kérdéses egyént személyesen szándékozván Mgodhoz elküldeni, miután egyedüli felvigyázó a vas gyárban, azt elhagyni nem bátorkodik."