Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

kormánybiztos tevékenysége éppen az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit Kopcsányi róla állít. A Honvédelmi Bizottmány ugyanakkor kifejezi elégedetlenségét azokban a kérdésekben, amelyekben a megyei tisztikar valóban elmarasztalható. Batthyány erre való reagálása bizonyos sértettséget és a tisztikar iránti elfogultságot mutat.

65 Nem nehéz a levél hangvételében felismerni, hogy írója önmaga tevékenységének értékével — talán túlzottan is tisztában van, de kiérezhető a megyei tisztikar iránti elfogultság . s talán nem tévedünk nagyot, ha megállapítjuk, ezek tevékenysége részletes, alapos ismeretének a hiánya is. Batthyány elsősorban az eszéki helyzetre koncentrálva nem is lehetett képes pontosan figyelemmel kísérni a megyei vezetés munkáját. Jelacié és Roth veresége nem jelentette a végét a dél felől megyénket fenyegető veszélynek, amint az kitűnik Pozsonyi József eszéki polgármesternek Batthyány Lajos miniszterelnökhöz írt jelentéséből: „...hivatalos jelentésemnek folytán ezennel szerencséltetem a banális biztosnak, Bunyik Józsefnek ezen városban tett működéseit hivatalosan elősorolni. Ezen hó 7.kén és 8.kán, a mint világosan kimondá, az előbbi város Tanácsának mint törvénytelenül választottnak eltörlésével új tanácsot választatott kik közül két hazaárulót egyik polgármesternek, a másik pedig város kapitánynak alkalmaztatta és az előbbeni tanácsnokokból csak egy egyén ugyan tanácsnoknak megválasztatott, a többi tanácsnokok, jegyzők és hivatalnokok fiatal és tapasztalatlan egyénekből, kik eddig nem is szolgáltak alakítatta. Ez említett biztos úgy nyilatkozott, hogy ezután a tanács a bánnak rendeletére köteles lesz tenni, és a minisztérium parancsait félretenni."

66 Ezen alkalommal Bunyik biztos az eszéki postahivatalt is megtámadta, a hivatalnokokat kicserélte és a sópénztárt is Jelacic hűséges emberének kezébe adta. Jellasic még augusztus 7-én nevezte ki Bunyik József pozsegai alispánt Pozsega és Verőce megyék, valamint Eszék és Pozsega városok báni biztosává, megtorlásul azért, mert ezek a helyek képviselőket küldtek a magyar országgyűlésre. Bunyik akkor kezdett erősebben tevékenykedni, amikor Jelació a Dunántúlon előrenyomult. — Kossuth törvényen kívülinek és hazaárulónak nyilvánította tetteiért, akit mindenki szabadon elfoghat, sőt annak élve vagy halva teljesítésére minden igazi hazafi köteles. A helyzetet nehezítette az, hogy a Baranya kulcsát képező eszéki várban lévő ezredek tisztikara még augusztus 31-én nyilatkozatot tett közzé, amelyben a várat az összmonarchia tulajdonának, önmagukat pedig a magyar—horvát ellentétekben semlegesnek nyilatkoztatták ki. Ehhez a nyilatkozathoz ragaszkodtak is, bár az OHB október 8-i rendelkezésének megfelelően a magyar nemzeti színű zászlót az osztrák és horvát mellé kitűzték. A rendelkezés második pontját azonban megszegték azzal, hogy a várba vezényelt magyar honvéd zászlóaljat nem engedték be. Ezekkel az eseményekkel egyidőben történt a lefegyverzett Roth-féle hadtestnek a visszaözönlése Baranyán át, az OHB-nak azzal az elgondolásával, hogy hazájukba bántatlanul visszatérhetnek. — Október 9-én kelt az OHB utasítása, hogy hazatérésük előtt tegyenek esküt az alkotmányra. „Azt hisszük, hogy e szellemi kapocs megkötése nélkül ne menjenek haza, s ha mint rabok kényszerítve jöttek ide, mint alkotmányos szabad polgárok újjá születve térjenek vissza övéikhez. Mindenesetre e körülményt nekik czélszerűen és népszerűen és bőven megmagyarázandó. Eskü ; Én NN esküszöm a királynak hűséget, a törvénynek és alkotmánynak engedelmességet, kijelentvén és fogadván, hogy a magyarok és horvátok közti testvéri és közös szabadságon és a nemzetiségek egységbentartásán alapuló szövetségét minden erőmből fenntartani szívesen és teljes erőmből igyekszem."

67 Batthyány Kázmér veszélyt látott abban, hogy nagytömegű fegyvertbíró embert a fentebb