Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc

1848. október 1 Batthyány Kázmér kormánybiztos baranyai helyzetjelentése Batthyány Lajos miniszterelnöknek Méltóságos Miniszter Elnök Úr! Szerencsém van Méltóságodnak bejelenteni, miszerént a Baranya megyében berontott pártütő horvát hadsereg, melynek nagyobb száma s főkép ágyúi miatt akkorában útját nem állhattam, e megye határait egészében elhagyá, a nélkül, hogy invasióját occupatiová szilárdítani s egy talpalattnyi földet megtartani képes lett volna, csak ront, pusztít, emészt s ismét tovább rohan, mint egy kiéhezett sáska sereg; azonban e távozása is nem történt a nélkül, hogy részünkről érzékeny veszteségeket tapasztalni ne kényteleníttetett volna, mint ezt egy részben gyors futár által küldött jelentésemben m. h. 28-Ó1 már megírám, mihez még azt adhatom, hogy idő közben egy Pécs városában hagyott s mintegy 50—60 emberből álló depót is lefegyvereztetett, az ekép itt lefegyverzett egyének haza bocsájtattak; az oroszlói támadásnál általunk elfogott 80 emberek pedig Hadügyministerünknek Baja városa által hozzám érkezett javaslata szerént, mint hadi foglyok, úgy szintén 28 hordó lőszer, mindegyike 6000 kemény töltésekkel, öszvesen 168 ezer kész töltések, biztosításul Bajára átszállíttattak, s a kormány rendelkezésére állanak; a többi mintegy 26 ezer töltéseket s a fegyvereket magunknak tartók meg. Uly állásban a dolgoknak, midőn seregem hátrálója biztosítva van, részint a közigazgatás czélszerűbb kezelése, részint a folyvást állított s állítandó újonczok könnyebb öszveszedése s felruházása, s a morális hatás tekintetéből, nemkülönben azon hadvezényleti czélból is, hogy az ellenség minden összveköttetését hazájával elzárjam, s részint új segédcsapatoknak, a Dráván túlról magához húzhatását, részint visszamenetét a Mecsek hegyi szorosokon keresztül akadályozhassam, jónak találtam Mohácsi főhadiszállásomat Pécsre octóber hó 2-ik napján által tenni; s ekép a Dráva s Mecsek hegyei közti állomást elfoglalni. Örömömre szolgál továbbá jelenthetni, hogy midőn az ellenséges puskapor szállítmányt elfoglalván, híre terjedt, hogy az ellenség ezt megbosszulni kívánva, vissza térni szándékozik, 24 óra alatt Pécsett és Mohácsott több mint tíz ezer fegyveres felkelő nép lelkesedve sereglett egybe, — azonban a tűz próba kiállására ellenségeink alkalmat nem nyújtottak, vadságuk beelégelvén ezúttal csak néhány hegyháti falvakban vitézségüket a pusztításban, lopásban, rablásban s barmok legyilkolásában kitüntetni, így jelesül a hegyháti járás főbírójának, Börsön Jósef egyik buzgóbb tisztviselőnek, kit a szállítmány elfoglalása egyedüli eszközlőjének alaptalanul gyanítottak, lakását egészen feldúlták Sásdon, s mindenét elrabolván, fejére 50 ft jutalmat hirdettek! mi a mívelt világ hadtörténetében bélyegzésükre maradjon feljegyezve. Ataljában az invasio olta a nép szelleme igen javul, sokkal készebb áldozatokra, s határozottan nyilatkozik minden reakció ellen, melynek ocsmány játékát az egyszerű mezei nép is igen kezdi belátni. Öt ágyúim Bácsból megérkeztek, töltéseink bőven vannak, fegyver is volna, de 3600 újoncz és önkénytesre nem elég szuronyos puska, miért is minél többnek Mohácsra küldését igen kérem. Mohács Octóber 1-én 1848. Hátlapon: tudomásul vétetik. (Tisztázat) OL. OHB. ir. 2119/1848. (Megjelent a Közlöny október 4-i számában.) gr Batthyány Kázmér Baranyai Főispán s kormány biztos