Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc
kiknek már ezelőtt szomorú sorsukat elég keserves s sanyarú panaszolatú siránkozva búcsút vevének, a városon könyes szemekkel, lesütött fővel a legnagyobb csendbe keresztül vonulának. — és ha talántán mind ezeket a Tisztekről állítni nem is lehetne bizton úgy is mondhatni, hogy elsőtől utolsóig ezeken is a megelégedetlenségnek nyilvános jelei eléggé láthatók valának. — Ezeknek elmenetelük után délután 2 órakor összesen 1500 főből álló tsapat több társzekerekkel és mintegy 400 beteggel meg jelent, de minden további tartózkodás nélkül tüstént elindulván a fentebb említettek után útját folytatta"' és ezzel jelenleg minden ellenséges katonaságtól nota megszabadultunk a zavar és rendetlenség mégis nemhogy városunkba de az egész megyében a legnagyobb." 8 (Eredeti fogalmazvány) BmL. Pécsváradi Közalapítványi Uradalom ir. (Úriszéki iratok X. 9/1848.) Alapvető fontosságú dokumentum ez a drávai átkelésről. Az irodalom a drávai átkelést 20-ra teszi. Ez az irat azonban 17—18—19, illetve 20-ra. A folyón való átkelés csak komppal történhetett. A kompok befogadó-képessége 1 szekér + 20—25 ember volt. Kezelését egy révész és a segédje végezte. 7000 ember átkeléséhez kb. 4 napra volt szükség. Ez az irat a valós helyzetet tükrözi. Ugyanez a helyzet az éjjeli szállással is, melyet az irodalom Oszróra (ma Csányoszró) tesz. Elképzelhetetlen, hogy ekkora egység abban az időben egy ilyen kis faluban elfért volna, még akkor is, ha a pajtákat és az udvarokat is felhasználták az alvásra. Ez a jelentés egyértelműen a vajszlói éjjeli szállást említi. (Oszrótól 6,9 km-re) Oszrón feltehetően az elővéd egysége állomásozott. A szemtanú szerint Vajszlóról eltávozva Dombóvár irányába mentek. (Baksán Szabadszentkirályon át érkeztek Pécsre. Az igazi cél Pécsen keresztül Székesfehérvár volt, amit természetesen a vajszlóiak előtt titokban tartottak.) 1848. szeptember 28 Batthyány Kázmér kormánybiztos jelentése Batthyány Lajos miniszterelnöknek az oroszlói rajtaütés sikeréről Méltóságos Miniszterelnök Úr! Szerencsém vagyon Méltóságodnak jelenteni, miszerént megyémben a kis háborút — guerilla — kedvező sikerrel megnyitottam. Ugyan is az ellenséges nagy hadi testnek, mint írám, Roth tábornok vezérlete alatt 6 zászlóalj 3-ik, 4-ik, 5-ik, Bródi, 3-ik, 4-ik, 5-ik Gradicai ezredbeliek, 60—70 lovas, 12 ágyú s közte két Haubitz, — ezen nagy erőnek útját nem állhatván, a megyebeli fegyveres erővel Mohácsnak húzódtam, itt erőmet szaporítandó, rendezendő s innét az ellenséget hátuljában s oldalairól, a népfelkelés tárgyában kiadott ministeriális utasítás szerént nyugtalanítandó. E szerént történt, hogy midőn az ellenség f. hó 26-án Pécsről kiindult, minden mozdulatait éber figyelemmel késérve, annak egyik főkémjét, tolmácsát s hazánkbani berontásában kalauzát, Knezevich Ferencz Verőcze megyei volt csendbiztost, egy legényével, Herman Henrik önkénytes nemzetőri főhadnagy által elfogattam, s a rögtön ítélő bíróságnak átadtam, — a fogoly ítéletre vár. A drávai kompok s szállító eszközök lefoglalását elrendeltem, — úgy szintén az ellenség által elosztott lázító proclamatiók mindenütt összve szedetnek, a nép lelkesül s lelkesíttetik, az önkénytesek nagy részt kiállíttattak s rendeztetnek, a hátra lévő újonczok szintén a napokban fognak kiállani. 5 Ez az egység beolvadt a főcsapatba, a betegek Pécsett maradtak, és a társzekerek kb. 80 emberrel a derékhad után haladtak. Ezt az egységet fogták el a nemzetőrök Oroszlónál szeptember 27-én. G A fogalmazványt nem írta alá a tiszttartó, de az írás azonosítása bizonyossá teszi személyét.