Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc

pedig túl talpakat

1

' használván, ezeken jöttek által. Ellehet gondolni minő hanyagságot fejtettek ki a tisztviselők, akik előre a kompokat el nem rejtették, vagy meg nem égették, s kik Jellasitsnak lépteire legkisebbet sem ügyeltek, holott egy kis szorgalommal s nem nagy erővel az átjövetelt könnyen akadálozhatták volna. Elég az: hogy a Horvátok által-keltek, s jelenleg Görtsön, Bogád, Baksa és több helységekben tartózkodnak. Róth Generálisnak egy kapitánya bizonyos Knezevits nevű biztossal volt Pétsen, a ki a Csapatnak élelmezése felett rendelkezett. Aidinger Polgármester igen erélyesen viselte magát, mert ő kijelentette: hogy ő semmit sem fog adni, őket mint valóságos ellenségeket tekinté, s mind addig rendelkezni nem fog: míg a Magyar Minisztériumtól rendelést mutatni nem tudnak. De mivel Péts városának ereje nincsen, fegyverrel alig bír 500 darabnál többel, melyeket sikeresen használni lehetne, így a főispány vagy alispány urakkal történt tanácskozás következtében az ellentállásra nem készülnek, s nehogy a városban az ellenség valami kárt tegyen, a beszállásolást nem ellenzi, s így mára mintegy 2 órára várják bé őket, ha igaz lesz mégis bejövetelük, mert az itt volt Quartél Tsináló Kapitány azt is mondotta alispány Úrnak: hogy Jelasitstól várnak Stafétát, addig talán bé sem fognak húzódni Pétsre. A Polgár Mester Úrnál is voltam, a ki igen bosszankodik : miszerint ő nékie akkor volt értésére adva a Horvátok átjövetele, mikor a kapitány Pécsre rendelkezni jött, ezért a megyei tisztviselőséget okozza: hogy olyan kevés figyelmet fordítottak járásaikban az ellenség beütésének meggátlására. Ugyanezen polgármester Úr azt is halottá: miszerént Jelasits visszahúzza erejét Kaposvárnak, mert a fő Herceggel a mi Vezér Nádorunkkal megütközni nem akar.

3 Hallomás szerint ezen 6900 darab Horvátokból mintegy 300-an visszaszöktek a Dráván túl. Alispány Úr álétása szerént a Csapat többnyire sepredékekből áll, de jó felfegyverkezettek, és gyakorlottak, ágyúk mennyiségéről biztosat nem tudhatni, egyik 9 mond, mások pedig álétják: hogy talán 16 is van. A Posta Kocsit nem akarván tovább várni, levelemet azzal zárom bé: miszerént, — mint mondám feljebb — a Baranyai erő Mohátson lészen összvegyűjtendő így Tisztelt Fő Ispány Úrnak jó lesz az ott tartózkodó Főispány Úrral érintkezésbejönni, a szerént majdan bölcs belátása fogja elhatározni minő czélszerű intézkedést igényel Tolna megyeik állása. Mihelyt a Horvátok beérkeznek, és erejeket ugy menetek' czélját kitudandom, azonnal fogom mindenekről körülményesen értesíteni. Melyek után Nagybecsű kegyeibe ajánlom — vagyok Méltóságos fő Ispány Úrnak alázatos szolgája Radocsay József (Tisztázat) TmL. Sztankovanszky Imre főisp. ir. A jelentés 1848. szeptember 23-án déli 12 órakor íródott Sztankovanszky Imre Tolna vármegye főispánjához. A címzés után a következő megjegyzést írta még fel Radocsay József : „Ha ott nem lenne (Ti. a főispán. Szerk. Sz. L.) akkor Augusz Antal megyei első alispány Úr kéretik felnyitni.". A jelentést másnap, szeptember 24-én kapta kézhez a főispán. 2 Pallókból készített egy-két személyt szállító tutajok. 3 István nádort, ki ekkor a seregek főparancsnoka volt (szeptember 16-óta) szeptember 19-én királyi levél tiltotta el attól, hogy Jelaciccal harcba bocsájtkozzon. A levélben e megfogalmazás tehát pontatlan, de igen jól mutatja vele szemben táplált illúziókat is a magyar táborban.