Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

d) A 80 egyénből álló ellenséges őrkíséretnek szuronyos fegyverei, szuronytartói, tölténytáskái, mindegyik 60 kemény töltéssel néhány még többel is ellátván. Az eredmények, ezek elősorolásából átfogja Méltóságod látni, hogy ez már magában is igen jelentékeny de még jelentékenyebbé válik azon hatás álltai, mellyet a népre gyakorol ! Minden falvakban örömrivalgások és bizalom fegyvereink s igaz ügyünk győzelméhez. Az ellenség ki ma hagyja el megyénket ha csak az éppen írt esemény miatt vissza nem fordul bevont tudósítások szerint Döbrököz által Pincehelyre s innét mindig tovább jobbra lehetőleg a Duna mellé fog húzódni. Az ellenséges szekereket minthogy Verőce megyei kihajtott forspontosok, holnap szabadon eresztem, ők kényszerítve voltak a szegények hat állomásnyira hordani a tábori szereket, csakhogy a váltás által a járat oka s a szállítmány misége ki ne tudassék, de most az egyszer hiába volt a biztosítás."

54 A 80 foglyot Bajára vitték. Perczel őrnagy előzőleg mintegy jelképezve, hogy a magyar népnek semmi baja nincs a horvát sereggel, „zsemlével és egy-egy itze borral megvendégelte őket".

55 A barátságos magatartás kedvező hatást váltott ki a horvátok között, egyikőjük kijelentette ,,más körülményekben elszánt védelem nélkül meg nem adta volna magát, de ily igazságtalan háborúra csak erőszak kényszerítheti".

56 Batthyány jelentéséből kitűnik, hogy milyen nagy erkölcsi hatása volt a sikeres akciónak a komoly zsákmány mellett. Ezt a hatást a kormánybiztos igen nagyra értékeli, későbbi jelentéseiben is többször foglalkozik vele. „Altaljában az invázió óta a nép szelleme igen javult, sokkal készebb áldozatokra s határozottabban nyilatkozik minden reakció ellen, melynek ocsmány játékát az egyszerű mezei nép is kezdi belátni.

57 A nép lelkesedését mutatta, hogy további akcióba kezdtek a megye területén fellelhető kisebb ellenséges erőkkel szemben. A pécsi nemzetőrök elfoglalták Roth tábornok Pécsett hátrahagyott kis katonai raktárát. Ennek során lefegyvereztek 130 határőrt s Mohácsra szállították őket. Ugyanezen a napon (október 2-án) a pécsi nemzetőrök Majthényi alispán vezetésével egy másik sikeres rajtaütést is végrehajtottak. — A somogyiak ugyanis kézrekerítették a Hardegg vasasoknak Jelaciccsal folytatott levelezését, amelyekből az derült ki, hogy ezek is az ellenséghez pártoltak. Az iratokat Pécsre küldték s ezek alapján a lelkes nemzetőrök, akik röviddel azelőtt tértek vissza Bácsból, kimentek Pécsváradra és megtámadták a Hardegg ezred és a Kress könnyűlovas ezred tartalék raktárát.

58 Ezalatt Roth értesült szállítmánya eltűnéséről s csapatokat küldött az elveszett lőszer visszafoglalására, kb. 4—500 embert Oroszló és Magyarszék irányába. Az expedíció híre rövid idő alatt az egész megyében elterjedt és talpraállította a népet. Rövid idő alatt ezrekre menő tömeg gyűlt össze Pécsett készen arra, hogy az ellenséggel szembeszálljon. Megmozdult az egész vármegye. Batthyány jelentésben számol be arról, hogy Pécsett és Mohácson több mint tízezer felkelő nép sereglett egybe.

59 A nép lelkes hangulata és a pécsiek határozott követelése készteti Batthyány Kázmért arra, hogy október elején visszatérjen Pécsre. Erről a miniszterelnöknek a következőket írja; „Visszatért, hogy az ellenség minden összeköttetését elzárja s részint új csapatoknak a Dráván túlról magához húzhatását, részint visszamenetelét a Mecsek hegyi szorosokon keresztül akadályozza."

60 A Honvédelmi Bizottmánynak is hasonló értelemben ír visszatéréséről.

61 A kormánybiztos igen aktív szervező munkába kezdett a megyei honvédelmi egylet tervei szerint, amelyet Kopcsányi József a déli megyékben kiküldött biztos hívott életre. Népfelkelési megbízottakat küldött szét „a Dráván egész Somogy megyének néhány mérföldre felnyúló partjáig a található kompokat, átszállító eszközöket megsemmisítettem itt az ellenség kapcsolatát hazájával akadályozva félbeszakítva... Áltáljában a Bácsból vagy