Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc

1848. szeptember 4 Közgyűlési előterjesztés Mihálovich Imre nemzetőrségi őrnagy jelentéséről, amely az önkéntesek tisztjeinek megválasztásáról szól Közgyűlés mely a Tanácsnok és Képviselő uraknak jelenlétében 1848. évi szeptember hó 4-én tartatott. Mihálovich Imre Nemzetörségi Őrnagy úr f. év 4050. számra jelenti, hogy a pécsi önkéntesek főhadnagyukká Schédel Ignác Tanácsnok urat; — alhadnagyukká pedig Popovich János

1 urat egy akarattal megválasztván, a többi altiszteket mint eddig megválasztva valának, megerősítették. Teljes elismeréssel vétetvén Schédel Ignác Tanácsnok úrna.k hazafiúi készsége, mellyel ezen önkéntes csapat vezérlését rendeltetése helyére átvállalt neki tanácsnoki fizetését a hadiszolgálat idejére is minden hiány nélkül kiadatni rendeltetett; Popovich János úrnak pedig naponta 16 pengő forint a többi önkéntesekkel egyenlően kiadatni fog mindkettejük eddig viselt hivatalaikat visszatértükkor folytatni fogván, miután pedig minden szükséges felszerelés a gazdasági választmány felügyelése alatt f. hó 12-én elkészülhetend, indulási napnak f. hó 15. napján tűzetvén ki, eziránt a hadügy miniszter úr értesíttetni rendeltetett. (Eredeti jegyzőkönyv) BmL. Pécs v. közgy. jkv. 4060/1848. sz. 1848. szeptember 12 Baranya megye választmányának határozatai a Dráva vonal védelméről Baranya megye részéről Batthyány Kázmér főispán elnöklete mellett tartott rendkívüli bizottmányi ülésen... Felolvastatott ugyan Csányi László Kir. Biztos f. évi szept. 10-én költ levele, melyben értesíti a megyét, miként f. hó 5-én kelt miniszteri rendeletnél fogva ezen megyének önkéntes nemzetőrsége rendelkezése alá adatván, ezeknek mielőbbi kiállítására, s a drávai vonalra leendő alkalmazására a megyei törvényhatóság által eszközöltessék. Kir. Biztos Úrnak mind két rendbéli levelének tartalma, miszerint a százados rokon és szomszéd horvát nép nyílt ellenségként szándékozik hazánkat, de különösen vidékünket elborítani, fájdalommal töltötte e megye közönségét és a Kir. Biztos felhívásához, s az eddig már felmerült környülményekhez képest, jelen Bizottmány intézkedéseit következő pontokban állapította meg: 1. Elnök-főispán szóbeli jelentése szerént tett abbéli intézkedését, miszerént a Bács megyei táborban létező baranyai nemzetőrség haza bocsájtását illető helyen sürgette, a Bizottmány magáévá teszi, s ennek meg történése reményében. 2. Ezen haza érkezendő sereg, fegyverrel ellátva, s begyakorolva lévén, Siklós és vidékén telepíttessék meg. 3. Megyénk nemzetőrségének egyik, s jelesül Molnár őrnagy parancsnoksága alatti zászlóalja, mint mely szinte fegyverrel el van látva, Dárdát megtartva fő ponttul, vonuljon feljebb, oly célból, hogy beremendi drávai vonalba eső gyengébb pontokat, ti. a nardi, s orisáncai átjárást szoros őrszemmel tarthassa, s e végett. 1 Popovich János jelentős szerephez jutott az oroszlói rajtaütés alkalmával. Lásd erre vonatkozóan e kötetben Batthyány Kázmér jelentését 1848 szeptember 28-án a miniszterelnökhöz.