Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc

lesznek helyezendők; rendeli továbbá, hogy ezen vezéreket a hatóságok arról, mennyi számmal, hogy fegyverezve, és mikor érnek oda a nemzetőrök, a szükséges intézkedések tekéntetéből jó eleve értesítsék; végre hogy a megyékben már eddig kinevezett őrnagyok, kik szinte kiindulnának, rangjukat és állásukat megtartván, a szükséges parancsolati öszhangzás végett a hadmenet idejére a kinevezett, bár velük egy fokozatú vezérnek rendelkezései alatt fognak állani. Mihálovich Imre Őrnagy úr arra kéretik fel, hogy a város önkéntesei által szükséges tisztjei megválasztatván e felől e hatóságot értesítse; a gazdasági választmány azzal bízatik meg, hogy az öltözetlen még mindegyik önkéntes vitéz részére két pár fehér ruhát, — nem különben a fegyverzethez megkívántató töltés —• és szuronytartókat elkészíttesse mindeneknek elkészülte felől pedig mielőbbi tudósítása elváratik, hogy megindulási és érkezési napja e csapatnak a pápai parancsnokságnak mielőbb tudtára adathassék a felfegyverzésre nézve pedig a kapitány hivatal oda utasíttatik, hogy a városi hajdúk puskáit kijavíttatva ezeket és az Eszékről érkezettnek könnyebb és használhatóbb darabjait elindulás előtt az önkéntesek között az illető parancsnoktól veendő térítvényre kiosztassa. (Eredeti jegyzőkönyv) BmL. Pécs v. közgy. jkv. 4050/1848. sz. 1848. szeptember 3 Baranya megye első alispánjának jelentése a Dráván túl gyülekező ellenséges horvát seregről Baranya megye részéről Pécsett tartott bizottmányi közgyűlés alkalmával B. Majthényi József első alispán úr elnöklete alatt... Elnök első alispán előterjeszti, miként részint hivatalos, részint hiteles tudósítások folytán tudomására jutott, miszerint Jellasics Horvátország állítólagos bánja seregeit e megye határán, a Dráva vonalon felállítá, jelesül Miholácon, Valpon és Eszéken; ennek folytán kötelességének ismerte a megyében tanyázó veszprémi nemzetőrség célszerűbb elhelyezése iránt gondoskodni, egyszersmind a bizottmány hozzájárulásával Csányi László királyi biztost elnökileg meg fogja keresni, hogy a Bács megyében lévő baranyai nemzetőrséget mielőbb haza bocsássa. Továbbá előadja, miként a János lovas ezred egyik zászló alja, az ezredes megkeresése folytán, Baranyában kívánt elhelyeztetni — ezt azonban felsőbb utasítás hiányában annyival inkább megtagadni kötelességének ismerte, mint hogy ugyanezen zászlóalj oly helyekről mozdult ki, melyeket a pártütő bán hadseregei foglaltak el. Később azonban fenn nevezett kir. biztos utasítása folytán azoknak elhelyezése Baranyavárra elrendeltetett. Mely esetet szükségesnek tartotta azonnal a hadügyminiszternek, továbbá nyerendő utasítás végett elnökileg felterjeszteni. A Dráva vonalra nézve pedig, minthogy a Vejti révtől egész Somogy megye határáig, a vonal üresen állna, a kir. biztost a teendő intézkedések végett megkereste, egyszersmind az elosztás tervét neki átküldvén. Helyben hagyatván elnök alispán eddigi eljárása, továbbra is felhatalmaztatik, hogy az ellenséges seregek mozgalmait figyelemmel kísértetvén rögtöni és hatályos intézkedéseit a felmerülendő körülmények szerint alkalmazza. (Eredeti jegyzőkönyv) BmL. Baranya vm. kgy. jkv. 1811/1848. sz. A Dráva túlsó partján már Baranya megyével szemben is felvonultak ekkor Jellacic bán csapatai. Baranya megye nemzetőreit Bácskába rendelték a lázongó szerbek megfékezésére. A baranyai Dráva vonalnál a veszprémi nemzetőrök teljesítettek őrszolgálatot. Ezek azonban inkább csak a Siklós és Vajszló közötti térségben helyezkedtek el, ezért tőlük keletre és nyugatra is őrizetlenül állt a Dráva folyó vonala.