Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

hirtelen összehívott közgyűlése úgy döntött, hogy nem engedi Pécsre az ellenséget s élelmet sem ad. Míg azonban Rostics ezt a hírt megvitte felettesének, a pécsiek belátták, hogy „Baranya minden lelkesedése mellett nem tehet gátat az ellenség előrehaladásának." — Ezek után vonult Batthyány Mohácsra meghagyva a város hatóságainak, hogy tartózkodjanak minden szembeszegüléstől, ami csak romlásra vagy uszításra adna alkalmat. Voltak a városban lelkes hazafiak, akik megpróbálták röpiratok terjesztésével a város lakóit ellenállásra bírni, de a város ezeket „a szellemre nézve teljesen méltánylott" röplapokat elkobozta. A vagyonosok jártak az élen a megbékélés hirdetésében és ezeknek hatására, nehogy az ellenség erőszakkal foglalja el a várost, a polgármester és egy tanácsnok kiment Rothék elé tárgyalni, közölve, hogy sem ellent nem állnak, sem jó indulatot nem fognak tanúsítani. Ilyen előzmények után vonult be Roth serege a városba. A sereg egy része rongyos, régi szuronyos puskákkal jól felszerelt katonákból állott, de nagyobb része rendes katonaság volt; a brody ezred 3., 4., 5. és a gradiskai ezred 3., 4., 5. zászlóalja, ezek vadonatúj fegyverekkel rendelkeztek.

51 Baranya népe hamarosan észrevette, hogy az ellenséges had általában kedvetlen és közömbös, élénkség vagy lelkesedés nem mutatkozik még tisztjeiknél sem és nem sok kellene, hogy visszamenjenek; „ők semmi ellenszenvvel a magyar ellenében nem viseltetnek és csak hajtva valának átjönni: a legöregebbeken kívül senki sem maradt honn s irtódznak a jövő évtől, miután földjeiket senki nem munkálja".

5- Az egyszerű népből tehát nem hiányzott a hajlandóság a magyarok és horvátok békés együttéléséhez, s csak ellenforradalmár uraik kényszerítésére indultak el a magyar szabadság eltiprására. Roth két napig időzött Pécsett részint utánajövő lőszerszállítmányát várva, részint Jellasic újabb utasítását. Közben azt híresztelte, hogy újabb tízezres sereg van készülőben. Később beigazolódott, hogy Roth a Horvátországban állomásozó János dragonyosok csatlakozására számított. — Időközben Baranyába érkezett Jelacic stafétája, egy káplár és két közlegény, akiket a nép elfogott és lefegyverzett Sásdon, de mivel nem tudták, hogy mitévők legyenek az elvett levéllel, visszaadták a futároknak. Ezeket a megyei pandúrok ismét elfogták és a hegyháti járás főbírájához kísérték, majd onnan Czirer József alszolgabíróhoz, ez ahelyett, hogy letartóztatta volna őket, még kísérőket is adott melléjük, nehogy bántódásuk essék és Rothoz irányította őket.

53 A vett parancs értelmében a sereg szeptember 25-én útnak indult Magyarszék, Sásd, Dombóvár útvonalon és sietve elhagyta a megyét. Pécsett nem hagyott helyőrséget, csak a 46 itt maradt beteg őrzésére néhány fegyverest, akiket a város lakossága rövidesen leszerelt. Ez semmiféle különösebb nehézségbe nem ütközött, mert a katonák szinte örömmel vették. Az ellenség főerőinek elvonulása után Batthyány Kázmér, a miniszterelnöknek jelentést küldött a megyében kibontakozó ellenállásról. „Szerencsém vagyon Méltóságodnak jelenteni, miszerint megyénk a kisháborút — Guerilla — kedvező sikerrel megnyitotta. Ugyanis az ellenséges nagy haditestnek útját nem állhatván, a megyebeli fegyveres erővel Mohácsnak húzódtam, itt erőimet szaporítandó, rendezendő s innét az ellenséget hátuljában oldalaiból a népfelkelés tárgyában kiadott miniszteriális utasítás szerint nyugtalanítandó. ...A drávai kompok, a szállító eszközök lefoglalását elrendeltem, — úgyszintén az ellenség által elosztott lázító proclamátiók mindenütt összeszedettnek, a nép lelkesül s ielkesítettik, az önkéntesek nagyrészt kiállítattnak, s rendeztetnek, a hátralévő újoncok szintén a napokban fognak kiállani. .. .Legjobb sikert azonban a mai nap arattunk, mellyen egy elsőrendű nagyszerű szállítmány elfoglalására irányzott expeditióm teljesen sikerült. Ugyanis tegnap, szeptember 27-én értésemre esvén, miszerént az ellenség 16 szekereken lőszert szállít, fő hadi serege után, — Molnár József őrnagy s önkénytes mozgó nemzetőri zászlóalj parancsnokával