Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc

Azért tiszteljük, őrizzük, s tartsuk meg szentül ezen túl is azon instituiókat, s alkalmaztassuk mi lenne jó, s üdvös azon új rendszerhez, mellyel egybeolvadásunk hazánk jövendő kifejlődésének okvetlen feltétele. Ez, s még egyszer testvéri kézfogás a nagy munkához, ernyedetlen vállvetés, tiszta hazafiság, bizonyos jogaink, s tulajdonunk eránti tisztelet, a rendháborító ellen közös szigorú fellépés, s megfenyítése, azon hazánk legdicsőbb férfiak soraiból álló önakaratunk által felkaroltatott jelen miniszterekbe bizalom, végre szeretett Királyunk eránt, ki magyarjait régi szabadságára visszaállította, tántoríthatatlan hűség, ez tisztelt polgártársaink legyen utolsó szavam, s ezzel fogadjanak el engem magok közé. (Eredeti jegyzőkönyv) BmL. Baranya vm. kgy. jkv. 135/1848. sz. A székfoglaló beszéd teljes szövegét közölte Babies András: Egy főispáni székfoglaló 1848-ban. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 1. köt. 1. füzet. DTI Kiadása Pécs, 1947. 62—65.) A régi megyei szokás szerint küldöttség hívta meg Batthyány Kázmért a beiktató közgyűlésbe, amely küldöttségnek az elnöke br. Majthényi József volt. A főispáni beiktatás is ősi hagyomány szerint történt, hogy miután az esküt letette, székével együtt háromszor a magasba emelték és utána megtartotta székfoglaló beszédét. A főispán beszédét teljes egészében jegyzőkönyvbe foglalták. E beszéd Batthyány Kázmér ekkori egész programját, politikai hitvallását tükrözte. 1848. május 5 A lemondott konzervatív tisztviselők helyébe haladó megyei tisztviselőket választottak Baranya megye részéről tartott állandó Bizottmányi ülés Gróf Batthyány Kázmér főispán úr elnöklete mellett... Elnök Főispán Úr előadta, mi szerint az első alispáni szék Scitovszky Márton Úr lemondása által; — úgy több tisztviselői állomások, jelesen a baranyavári és szentlőrinci főbíróság, — a baranyavári, szentlőrinci és mohácsi szolgabíróság, — úgy ismét a baranyavári esküdtség, Beke János, Balaskó Imre, eddigi főbírák, — Dőry Zsigmond, Kary Ignác és Kisfaludy Antal eddigi szolgabírák — úgy Farkas István esküdtnek részint írásban, részint szóval hozzá beadott leköszönéseik következtében megüresedvén, mindezen hivataloknak a törvények értelmébeni betöltésére a bizottmány felhívja; egyszersmind az első alispáni hivatalra részéről B. Majthényi József Urat, a baranyavári járás főbíróságára Országh Lajos Urat, a pécsi járásba Barthos Eduárd Urat, a szentlőrinci járásba Jeszenszky József Urat főbíráknak ; a baranyavári járásba Balogh Károlyt, a mohácsiba Bencze Ignác, a szentlőrincibe Kossa László Urakat szolgabíráknak ; a siklósi járásba Darázsi Gábor, a baranyaváriba Szemelics Ferenc Urakat esküdteknek ajánlván, — Az első alispáni hivatalra tett főispáni előterjesztés általános és lelkesült visszhangra találván, B. Majthényi József úr első alispánnak; úgy a többiekre nézve a bizottmány szinte a főispáni ajánlatban megnyugodván, Országh Lajos baranyavári, Barthos Ede pécsi, Jeszenszky József a szenüőrinci járásba főbíráknak; Balogh Károly a baranyavári, Bencze Ignác a mohácsi, Kossa László a szentlőrinci járásba szolgabíráknak; Darázsi Gábor a siklósi és Szemelits Ferenc a baranyavári járásba esküdteknek ; az eként megürült első aljegyzői hivatalra pedig Zöld Sándor a f. e. törvények XVII. cikkének rendeletéhez képest helyettesittetvén, ezen hivatalok betöltettek. (Eredeti jegyzőkönyv) BmL. Baranya vm. kgy. jkv. 228/1848.