Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

FORRÁS ISMERTETÉS - Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár Somogy megyei kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849. május—augusztus

szétverése követte. Noszlopyra ezek után a megszállók részéről nem várt kegyelem. A Debrecenben megjelenő Közlöny, 1849. február 28-i számában olvashatjuk, hogy: „Volt nekünk egy lelkes, erélyes szolgabíránk a Marcali járásban. . ., —- aki — szerencsésen Debrecenbe érkezett." A híradás megjelenése utáni hetekben kihallgatásra jelentkezett Kossuthnál a két Noszlopy testvér. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke a szülőföld, Somogy és a környező megyék felszabadításának tervével jelentkező testvéreket bizalmatlanul fogadta. Kossuth aggodalmát a dunántúli császári sereg nagy száma, a felkelés kimenetelének bizonytalansága, és az alkalmas vezetők kevés száma adta. Ennek ellenére a részletes terv kidolgozására megbízást adott. A terv elkészülte után a Cibakházán tartózkodó Kossuth elé tárták a 8 pontból álló tervüket. Ebben szerepelt a forradalmi tisztviselői kar, a népfelkelés és az állandó honvédzászlóalj szervezése. 1849. március 19-én kiadott megbízólevél 1—6. pontban foglalta össze Noszlopy feladatát. Ebben általában feladatuk csak Somogyra korlátozódott. Ezután Perczel Mór tábornokot keresték fel, akitől somogyi honvédeket, és pénzt kaptak. A 35 önként jelentkezőből álló kis csapattal Noszlopy Szabadkára ment, ahol kinyomatta az első kormánybiztosi felhívást Dunántúl és Somogy népéhez. Innen Bajára mentek, ahol április 18-án átkeltek a Dunán. Amerre elvonultak mindenütt felhívásokat hagytak. A Mecsek déli oldalán északnyugat felé haladva Sásd vonalán Berkinél Somogy határát elérték. A megyébe érve Noszlopy szétoszlatta csapatát és ezután mindenki falujában és környékén végzett mozgósító munkát. A szétküldött felhívások és katonák hatására, Noszlopyt 1849. április 26-án Marcaliban 2000 főnyi lelkes nép fogadta. Néhány nap alatt tízezrek álltak a forradalom, a felszabadítás ügye mellé. Noszlopy Gáspár járása népét, míg bátyja a Balaton környékét szólította fegyverbe. Mintegy 15 000 főnyi felkelt néppel április 30-án Kaposvárt három oldalról körülzárták, ahonnan a császáriak elmenekültek. Velük menekült Czindery László császári biztos is. Erről szól 1849. május 5-ről keltezett első közlésünk, melyben Vass tiszttartó izgatottan számol be a parasztság forradalmi hangulatáról. Kaposvár felszabadítása után Szigetvár következett. Az akkor Somogy megyéhez tartozó Szigetvárról több jelentés futott be Noszlopyhoz. így a császáriak elvonulásáról, a város felszabadulásáról és a várható megtámadásról kapott jelentést. Két parancsa május 9-ről a baranyai volt honvédek összegyűjtésével, ill. a nemzetőrök mozgósításával foglalkozik. Május végéről (22-én) kapott jelentést Mitterpacher Gusztáv századostól, aki 44 volt baranyai honvédet irányított Somogyba. Május 28-ról keltezett két rendkívül érdekes jelentés, a baranyai, tolnai honvéd erőről, valamint a pécsi császáriak elhelyezkedéséről. A hónap végéről valók a Szigetváron állomásozó honvédek névsora is. A legértékesebb itt közölt ismeretlen dokumentumok, a Kossá Dániel „Baranya megyei tábornoki megbízott", népvezér levelezése Noszlopyval, illetve Noszlopy válasza. 1849. június 1—11-e között fennmaradt 7 darab Kossá jelentés és 1 darab Noszlopy fogalmazvány. A levelezésből több új adatot, felvilágosítást kapunk a Kossa-féle szabadcsapatról. A puritán népvezér alakja bontakozik ki előttünk, aki életét és kevéske vagyonát áldozza fel a forradalomért. Leveleiben fegyvereseket és fegyvert kért Noszlopy tói. Viszont erre neki is szüksége volt, ezért nem teljesíthette Kossá kérését. A június 9-i Turonyból keltezett leveléből a forradalmár helytállását látjuk. A két nappal későbbi jelentéséből a csarnótái csatáról, Turony felgyújtásáról és az ellenség Pécsről való kivonulásáról értesült Noszlopy. Mitterpacher százados június 14-én pedig Pécs ágyúzásáról számolt be. Másnap Noszlopy Szemere miniszterelnöknek jelenti Baranya felszabadításában való közreműködését. Három levélből megismerhetjük a császári katonaság, és Stokucha őrnagy, pécsi városparancsnok szellemét. Július 8-ról keltezett Majthényi, Baranya megyei kormánybiztos Pécs felszabad! tási terve és öt nap múlva Noszlopy jelentése Szemerének a felszabadítás elmaradásáról és a hadműveleti tervben elkövetett hibákról. A reguláris magyar erő Kohlmann, és Csapó ezredesek, — Majthé-