Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 1.—augusztus 1.

e szerént a Várost katonaság nélkül lenni hittük, és ugyan azért megérkezni nem egészen tartam tanácsosnak, inkább azt határoztuk, hogy bizonyos bátorságig itt fogunk üdőzni — azonban az ellenkezőrül lévén meggyőzetve, bátran indulhatánk meg...

93 A Dráván minden akadály nélkül azonnal által szállván elértünk a kedves édes, az epedve óhajtott anyaföldünket. Turony Helységen menvén keresztül — borzad a testem midőn a házak romfalait és korom üszköket pillantánk meg. Szomorú hagyományait az átok érte pártütők Műveinek.

94 Este 9 óra lehetett, mert eszem és szívem Kedveseim után inkább, mint sem az órára és üdőre volt, midőn a városba értünk. Csöndes volt, és pedig meglepő tsöndes, történetesen e, vagy pedig a Nagy események után mintegy kifáradva? Pihent minden? Udvaromba hajtaték,

95 itt is minden hallgatott. Felérek, megdöbbentem, mert egy esméretlen cseléd volt kit először megpillanték. Ezer aggódások érték keblemet tsak eme egy pillanatban is. Beléptem szobámba kedves nőm Paulina, Etelka, Móritz szeretett gyermekeim öröm rivalgásaik közt szótlan rogytam karjaik közé. Az öröm is fáj úgy éreztem, mint a nagy bánat, tsak, hogy az ilyen fájdalom életet, üdvösséget és mennyet teremt. Itt vagyok hát édes Hazámban, szeretett Kedves véreim körében, menyországomban, melyet már talán sokszor elveszettnek hittem. Mindenható Istenem, a Te véghetetlen jóságod művének esmérhetem és esmérem is ezt — áldalak, imádlak esdekelvén, hogy e menyországomból tsak a Te Országodba költözhessek valahára. Horváth János JEGYZETEK 1 A családi búcsú részletes leírását kihagytuk. 2 Két vámház volt. A kisvámház vagyis a belső vámház és a külső, vagy nagy vámház, a mai vasúti átjáró körül. 3 A naplóban szereplő személyekre vonatkozóan biográfiai adatokat, a jegyzetben adunk. 4 Csima Pál ügyvéd, 1848-ban újjáválasztott pécsi tanács tagja volt. 5 1848. október 2-án Majthényi József vezetésével 200 pécsi nemzetőr benyomult a horvát sereghez pártolt Hardegg vasas és Kresz könnyű lovasezred pécsváradi fegyverraktárába. A fegyvert és hadfelszerelést hadizsákmányként lefoglalta. Lásd erre vonatkozóan: Batthyány Kázmér jelentését Csányi László királyi biztosnak. OL Csányi László ir. 1271/1848. rakt. sz. 810. 6 A megjegyzés valótlan. Majthényi valamennyi fegyvert és hadizsákmányt Batthyány Kázmérnak adta át. 7 Állandó révátkelő hely volt. A Pécs és a déli ausztriai tartományok felé vezető posta utasait is itt szállították át. 8 A megyei tisztikarokban a pálfordulást Augusz Antal szerepe is jól példázza. A szeptemberi fordulat idején még Sztankovánszky főispán mellett áll. A forradalom ügyének hanyatlása idején az ellenforradalmár kapcsolatait szilárdította meg és disszidensé vált. 9 A megvert Jelacic visszavonuló seregéhez csatlakozott több Tolna megyei és Baranya megyei tisztviselő és mintegy az ellenség fedezete mellett, emigrált. 10 Horváth János hosszú meditációját egészségi állapotáról mint lényegtelen momentumot kihagytuk. 11 Részletes leírás közlését elhagytuk. 12 „... gledáj Magyári..." = „Na nézzed magyarok". 13 Scitovszky János pécsi püspök menekülésével kapcsolatosan a legkülönbözőbb hírek keringtek a saját korában, majd a történeti irodalom a legkülönbözőbb forrásokra hivatkozva legendát szőtt meneküléséhez. Más irodalmi hivatkozás szerint a menekülő püspököt hívei bántalmazták, stb. Egyik sem felel meg a valóságnak. Helyesebb a tények megállapítása után a következtetések levonása. Leghelyesebb az 1849. évi július 26-án, a megyés püspök vezetése alatt megtartott szentszéki ülés jegyzőkönyvébe pillantani. Ebből kiderül a püspök utazásának oka és az úton ért támadás lényege is: ,,... miként idei március 17—18-án Pesten tartott püspöki tanácskozmányban a jelen levő püspökök által felkéretvén, mi szerint az osztrák püspököknek nézeteit és véleményeit általában az egyházi ügyeknek a mostani alkotmányhozi idomítására vonatkozólag, vagyis az országoknak jelen átalakulásában egyházi tekintetben a főteendők vezérfonalát kitudván, a tapasztalatokat zsinór-