Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: Horváth János naplója a gráci emigrációból 1849. május 1.—augusztus 1.
Május 10 Csinos és mívelt város. Első gondolatom volt felkeresni Gradvohl Jánost kihez testvérje Gradvohl Eduárd utasított. Nem vagyok képes ezen embernek betsületességét, mellyel erántam viseltetett, eléggé leírni. Néki köszönhetem: hogy szükség esetében Körösi József Gráczi Kalmárhoz utasított, és ajánlott. — Adja Isten, hogy ne szoruljak rá, de ha mégis kénszerülve lennék: mily vigasztaló már előre egy támaszpontba bízhatni a nyomorúság órájába. Néki köszönhetem ismét, hogy útmutatására Bonyhádi Kalmár Treiber Úr által ki, Varasdon keresztül éppen hazamenőben volt, küldheténk mindjájan hol létünk felül családainknak tudósítást, és csakugyan ez által írtunk meg, hogy szándékunk egy időre Styriának feő Városába, Grátzba letelepedni ahova, ha Posta járás addig zárva nem leend, kaphatjuk hazulról a tudósításokat. Ugyan Varasdrul küldöttük vissza lovainkat és kotsiainkat útiköltséggel ellátván őket. írtam a Csapjaviczai jóakaratú Vendéglősnak, hogy legyen szíves azokat Mozlovizánál a Dráván általszállítatni Iványiba; Szinte írtam Goor Mihály Iványi Ispánnak is: hogy felőlük a környülményekhez képest intézkedjék. 14 Midőn Kotsisaink tőlünk elbútsuztak, a gyenge kebel érzékenyebb lett. Könnyeimet alig tarthattam, mintha ezek távozásával, és egy földi vesztével, ismét Szerentsétlenebbé váltam volna. A vélem hozott egy csévű puskámat, mivel az a további Útra alkalmatlan lett volna — Gradhvohl kezére adtam: azon kéréssel: viselje gondját, még eránta rendelkezni fogok. Május 11 Egy a mint nevezik: Land— Kutscheron 15 elég kényelmetlenül, és méreg drágán, mi négyen útnak indultunk és délre Pettau-ba értünk. E város már Styriába fekszik és a sok Római régiségek miatt, melyekre itt úton útfélen bukkanni — igen nevezetes egy fellegvár forma Kastéllyal bír, melyről az alatt elterjedő rónaság véghetetlen láthatárán által, a szem és érző kebel ezer meg ezer regényes képekkel gyönyörködtetik. Itt maradtunk egész nap, hiszen nem is volt okunk sietni, sőt mintha akaratunk és lépteink bánkódnának haladásunkon. Úgy örömest akadozunk utunkba. Midőn Styria sorompóját által léptünk, ismét eszembe jutott szerencsétlen édes Honom. 16 Május 12 Délelőtt 9 óra tájban fogadott kotsin utunkat továbbfolytattuk. Elértünk Kranichfeldre, ahol Cillyből Grätzbe vezető vasútra szállottunk. 1 ' A Gőzkotsit vártuk be. Pont 2 órakor megérkezett és pár perc alatt már indultunk. Részemrül Gőzkotsin még soha sem utaztam, és így midőn annak nagyszerűségén már eszem megakadt, mi tsuda ha akkor, amikor bé szálltam, egy kis borzadást szenvede testem, talán mivel a megfoghatatlan sebességhez, mellyel ment szoknom kellett, vagy pedig talán mivel kedves Hazámat és Véreimet hagytam el, úgy rémlett előttem mintha a világból repülnék ki. Délután fél hatra Czélunknál voltunk, Grätzbe értünk az úgynevezett Rütszl-vendéglőbe szálltunk meg. Itt vagyok, gondolám magamban, egy a más éghajlat alatt által ültettetett plánta. Mindent amit szeretek és akiktől szeretettem el hagyva. — Jó Isten! Te vagy mindenhol vélem és így itt sem esem kétségbe. Azon gondolat, hogy már innen messzebb menni nem fogunk, neműképpen megnyugtatott. Grátz, a világ földi paradicsoma, mi tsoda tehát, ha annak regényes tájéki, kivált kellemes életadó Májusban, annyira meglepett. Itt reménylettem szórakozásra akadni,
