Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

A Naplóban előforduló pécsi helynevek, épületek: Sz. Augusztinus egyház — Ágoston téri templom. Barátok zárdája — Sallai utca 35. (Ma : Hotel Tur

ist). Bierhalte — sörcsarnok — Sörház u. 4. Boldogasszony kápolnája, — Haviboldogasszony kápolna. Barátúr külváros — „Barátúr környéke" Havihegy alatti rész. Búza piac — Alsó Sétatér, Később az Irányi Dániel térre költözött. Czindery-ház A Széchenyi téren a mai Megyei Tanácsház helyén állt. Farkas kanonok háza — Káptalan u. 2. Gimnasium — Széchenyi tér 11. Nagy Lajos gimnázium. A. J. kollégium. Jeszenszki ház — Kossuth Lajos utca 34. Katonai Növelde, (stieft) — a dominikánus rendház. Ma a Pécsi Nemzeti Színház áll a helyén. Lyceum — Kossuth Lajos u. 44. ma Széchenyi Gimnázium. Littke-ház, a későbbi pezsgőgyár — (Szent) István tér 12. Lövészkert — a mai Zsolnai szobor alatti területen levő régi vendéglő. Marharét, a későbbi Búza tér — ma : Irányi Dániel tér. Miseriek koródája — Irgalmasok kórháza — ma: II. sz. Seb. Klinika. Nagy tér, Fő tér — ma Széchenyi tér. Normál tanoda — Belvárosi Iskola Leonardo da Vinci u. 1. Nemzeti Casino — Kossuth Lajos u. 13. Ma: FEK. Hattyú terem: a volt Trixler-ház, Kossuth u. 15. Piatsek-ház — Széchenyi tér 8. Sóház — ma : Kossuth Lajos u. 11. A Baranya megyei Levéltár épülete. Az eredeti épület I. emeletes volt, ezt később átalakították. Schőner-ház — Széchenyi tér 6. A Piatsek ház alatt. Szigeti városi temető — a mai Athinay utca környékén volt. Somsich-ház — Geisler Eta u. 5. Tallián ház — Jókai tér 6. ma: Tejbisztró van az épületben. Várostemplom — Belvárosi templom. Vashámor — a mai Bőrgyár helyén állott. A Naplóban előforduló idegen szavak magyarázata: Pension (pensionált) katonatisztek = nyugdíjas katonatisztek vidimálja = láttamozza banknota = bankjegy haubitz ágyú = tarack János Náray: Chronik von Pécs 1848—1849 GY. BEZERÉDY Diese Schrift des Rechnungsführer János Náray des Bischöflichen Herrschaftsgutes von Pécs, wie die meisten Tagebücher in Gegensatz zu den Schriftstücken, teilt nicht nur die trockenen Tatsachen über die Ereignisse mit, sondern auch die subjektive Meinung des Augenzeuges. Der Mensch mit seinen allen Regungen, mit seinem Sehvermögen zum Guten sowie Schlechten ist also darin zu finden. Aus dieser Hinsicht ist also das Tagebuch von Náray mehr als eine trockene Aufführung der Ereignisse. Es ist die Meinung eines Mannes, der die Sprache des zeitgenössischen Baranyaer Kleinadels und des Pécser Mittelbürgers spricht, es äußert also die Meinung solcher Leute die die Getaltung der örtlichen Ereignisse in großem Maße beeinflusst haben. Náray ist ein Mann der rechtsgerichteten, dem Bischof nahestehenden Kreise, er ist kein Anhänger der Revolution, doch kein froher Bejaher der kaiserlichen Besetzung. Er ist der Meinung der bedeutenden mittelbürgerlichen und adeligen Gruppe von Pécs beigepflichtet, die die Anhänger eines Friedens zwischen dem Kaiser und Ungarn waren, eben in solchem Sinn, der schwere politische Folgen hatte. Sie haben alle Ereignisse von deren materiallen Seiten betrachtet, all ihre Bestrebungen waren darum dazu gerichtet, um die der Stadt erfolgene Ereignisse unter allen Umstände, so durch