Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

Szept. 2. Krajnai vörös sapkások Szept. 19. Gerstner tábora Szept. 30. és okt. 18. Csász. könnyű lovasok Okt. 4. Betegek Okt. 18. Nassau ezrede ezen kívül a Garnison áltálján 1 000 ember 5 000 ember 1 200 ember 600 ember 2 400 ember 2 000 ember Összesen : 848-ban 47 000 ember 20 600 ember Péts városában összesen : 67 600 ember A megyében mi Pétsen nem volt Május 2-től 27-ig Jellasits Táborn. Dárdánál Július 13. Honvéd Mohátsnál, és Császári 10 000 ember 1 000 ember Összesen : 11 000 ember 67 000 ember A városban Mindösszesen: 78 600 ember Ennyi seregeknek kiadott kenyér, hús, bor, pálinka, gabona, zab, széna, szalma, marha, ló, fa, fuvar, szállás, — értéke hozzávetőleges számítással és pénzfizetéssel több millióra mehetett. Tehát Péts városa és Baranya megye ennyivel csökkent jólétében, azon ész nélkül számoló néhány Kalandorokért, kik örökké a szívre hallgatva, a körülményeket meg nem fontolva, és indulattal elragadtatva a lábuk előtt nyílt örvényt nem látták, és maguk is beléestek, valamint sok másokat is utánuk rántottak, olyanokat is, kik józanabbak lévén a kikerülhetetlen körülmények erőszaka által beléhálózva elsodrattak. Uram Isten adj boldogabb új évet. írtam Pétsen December 31-én 1849-dik évben. 1 Náray Naplóján kívül: Horvát János: Három holnapom 1849. Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Osztály 220/1964. gy. n. sz. I. 74. 302. Ismerteti dr. Szita László Baranyai Hely történetírás 1973. Kelemen László kanonok: Pécs 1848. Pécsi Egyetemi Könyvtár sz. n. Érdemes összevetni Kelemen és Náray naplóját. Míg Náray számos hírforrást felhasznál, sajtót idéz, szemtanúkat hallgat meg, személyesen nézi az eseményeket, addig úgy tűnik Kelemen csak azokról értesül, melyek eljutottak a kanonoki ház falai mögé. Mivel a forradalomnak esküdt ellensége volt főleg azokat az eseményeket domborítja ki, melyek a forradalmárokra kompromittálók. Az 1849. június 11—15-i napok feljegyzése igen érdekes főleg abból a szempontból, hogy a két szerző egymástól teljesen függetlenül hogyan látja az eseményeket. A Vashámornál lezajló csetepatét nem látja, csak hallomásból tudja az ott történteket, mégis adatai alátámasztják Náray írását. Jellemző azonban a pánik nagyságára, hogy ő sokkal jelentősebbnek tünteti fel, mint a szemtanúnak számító Náray János (címeres pecsét) JEGYZETEK