Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

tevékenységei közé tartoztak az új módszerek és fajták kikísérletezése, népszerűsítése. Ebbö a munkából Náray is aktívan kivette a részét. A gazadsági választmánynak 1845-ben (október 16-án) részletes beszámolót küld a Czinderynek pellérdi uradalmában tett látogatásáról, ahol többüknek bemutatták az uradalomban a szüretet, a bor kezelését. Részletes beszámolója nemcsak élvezetes olvasmány, hanem jelentős kultúrhistóriai emlék is. A baranyai uradalmak meglehetősen gyér iratanyagai közül ilyen feljegyzés nem is maradt fenn. Náray azonban látogatás hivatalos programján kívül mást is lát. Beszámol a szeszgyárról, gőzmalomról, birkatenyészetről.* Ugyanebben az évben kelt az a beadványa, melyben a hosszúhetényi iskolamester kertjében termesztett gyapot (pamut) hazai termesztésre való alkalmasságát igyekszik bebizonyítani. Véleménye szerint, bár fonni ezt a gyapotot nem lehet, de vattának (lőgyapotnak) igen jól hasznosítható. Bejelenti tervét is: a Selyemtenyésztő Társaság birtokában levő kaszárnyakertben foglalkozik a további kísérletezéssel.'' 1845-ben nagyszabású tervet dolgoz ki egy Baranyában felállításra kerülő mintagazdaság tárgyában. Főleg ebből a tervből derül ki Náray mezőgazdász képzettsége. Világos, áttekinthető, szakszerű okfejtéssel mondja el véleményét a mintagazdaság hasznosságáról, feladatairól. A végén költségvetést is készít a várható jövedelemről. Tervezetét a gazdasági egyesület az évi összevont 5—6. közgyűlésén is felolvassa.

6 Foglalkozik a selyemtenyésztéssel,

9 a burgonya termesztésével,

1

* a Délkarolinai gyapot hazai meghonosításával is.

11 1845-ben jelent meg a „Pécs Sz. Kir. városának iparstatisticai leírása" című írása.

12

Ebben igen lelkes hangon ír a városról, annak fejlődő népességéről és gazdagodó polgárságáról. A múlt kevésbé érdekli, a jelen annál inkább, de főleg a gazdasági lehetőségek. Ilyen értelemben tipikus reformkori ember, és a gazdasági előrehaladás híve. A népesség számszerű megemlítése után a város és környékének mezőgazdasági bemutatására tér át. Adatai biztos forrásból erednek, hisz a Gazdasági Egyesület kimutatásai állandóan rendelkezésére álltak. Bemutatja a tájat, annak földjét, a réteket, legelőket, a szőlőt, erdőket, hegyeket és vizeket. Ez után rátér a városra, annak nevezetesebb épületeit, intézményeit említi. Külön teret szentel a gazdasági életre. Felsorolja a céheket. A harmadik részben a fejlődő iparról ír. Ez a rész adatokban épp oly gazdag, mint a mezőgazdasági rész. Végezetül kimutatást közöl a városi adójövedelmekről. Munkája jó szerkezeti felépítésű, igen hasznos, még fel nem használt forrásmunkája a reformkori Pécsnek. Megmaradt írásai csaknem mind 1845-ös keltezésűek. Úgy tűnik tehát, ez az év munkásságának csúcsa. Sajnos azonban a Püspöki Uradalom iratanyaga 1945-ben elpusztult, és a Baranyai Gazdasági Egyesületé is csak erősen töredékesen maradt meg ebből az időből, így kéziratban levő dolgozatai, javaslatai, feljegyzései valószínűleg elvesztek. Az 1848—49-es eseményeket élénk figyelemmel kísérte. A gazdasági kérdések már kevésbé érdeklik. Erre utal a Gazdasági Egyesület pénztárosságáról való lemondása is. 1848 március 8-án a Gazdasági Választmány Igazgatójának címzett beadványában lemond a pénztárosi tisztségéről.

13 Az 1848—49-es események szorgalmas feljegyzője, pontos megfigyelője. Azonkívül, hogy a többi pécsi polgárhoz hasonlóan 1848-ban ő is jelentkezett nemzetőrnek, nem vesz részt az eseményekben?

4 de mindent megfigyel, minden eseménynek szemtanúja, mindenhol ott van és mindent lejegyez. Mint a püspöki uradalom embere, főleg jobboldaliakkal, forradalomellenesekkel van körülvéve, sőt a püspök személyes lekötelezettjének érzi magát Ez erősen érződik is naplójában, melyet 1849 december 31-én zár le. Feltétlenül fordulópontot jelentett életében Scitovszky püspök esztergomi érsekké történő kinevezése, de főleg Pécsről való eltávozása, (1852) ugyanis Scitovszky távozása után azonnal nyugdíjazzák, melynek okai és körülményei tisztázatlanok. Ebben az évben még Pécsett